Az USA új klímacéljai és a Trump-adminisztráció várható hatása
A Biden-kormányzat ambiciózus új célokat tűzött ki az USA üvegházgáz-kibocsátásának csökkentésére a párizsi klímaegyezmény keretében, arra ösztönözve az államokat és önkormányzatokat, hogy tartsák magukat ezekhez, függetlenül Trump terveitől.
A párizsi megállapodáshoz csatlakozott közel 200 országnak februárig kell frissítenie nemzeti klímatervét. Biden csapata úgy döntött, hogy még Trump hivatalba lépése előtt közzéteszi saját tervét. Az új cél:
- 61-66%-os nettó kibocsátás-csökkentés 2035-re (2005-höz képest)
- Legalább 35%-os metánkibocsátás-csökkentés ugyaneddig
A metán az állattenyésztésből, hulladéklerakókból és a szivárgó olaj- és gázinfrastruktúrából származik, és még erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid.
Trump tervei és Biden utolsó erőfeszítései
Trump „átverésnek” nevezte a klímaváltozást, és ígéretet tett az USA kivonására a párizsi egyezményből. Biden utolsó erőfeszítése, hogy az USA-t a globális klímacélok felé terelje, inkább szimbolikus – úgy tűnik, egy alulról jövő mozgalmat kíván ösztönözni Trump országos programjával szemben.
„Országszerte látjuk, hogy a dekarbonizációs erőfeszítések szökési sebességet érnek el, egy visszafordíthatatlan utat, ahonnan nem fordulunk vissza” – mondta Ali Zaidi, a Fehér Ház nemzeti klímatanácsadója újságíróknak.
A megújuló energia térnyerése
Segít, hogy az új nap- és szárazföldi szélerőművek olcsóbb áramforrássá váltak, mint a szén vagy a gáz. Az USA villamosenergia-hálózataihoz csatlakozásra váró új áramforrások körülbelül 95%-a karbonmentes – főként nap- és szélenergia, valamint akkumulátorok.
Az Inflation Reduction Act és a Bipartisan Infrastructure Law több százmilliárd dolláros finanszírozást hagyott jóvá a tiszta energiára. A jelenlegi politikák az USA üvegházgáz-kibocsátásának körülbelül 40%-os csökkentését irányozzák elő 2030 végéig (2005-höz képest).
Kihívások és a globális cél
Ez jelentős szennyezéscsökkenés, de még mindig elmarad Biden kezdeti céljától. 2021-ben az USA újra csatlakozott a párizsi egyezményhez, és 50-52%-os kibocsátáscsökkentési célt tűzött ki 2030-ra.
A globális 1,5°C-os cél elérése egyre kétségesebb, különösen mivel az USA a második legnagyobb éghajlatszennyező Kína után. A bolygó ma már körülbelül 1,2 fokkal melegebb, mint az ipari forradalom előtt volt.
Helyi akciók jelentősége
Trump első elnöksége alatt sem sikerült teljesen leállítani az USA klímaakcióit. Az államok és városok saját klímaterveket dolgoztak ki, és a helyi vezetők létrehozták a We Are Still In koalíciót. Nagyrészt munkájuknak köszönhetően az USA még túl is teljesítette az Obama-kormányzat 2020-ra kitűzött 17%-os kibocsátáscsökkentési célját.
Egy szeptemberi elemzés szerint a helyi intézkedések 48-60%-kal csökkenthetik az USA üvegházgáz-kibocsátását 2035-ig, még szövetségi támogatás nélkül is.
Összefoglalva, bár Trump tervei veszélyeztetik az USA klímacéljait, a Biden-kormányzat utolsó erőfeszítései és a helyi kezdeményezések továbbra is fontos szerepet játszhatnak a kibocsátások csökkentésében és a párizsi klímaegyezmény céljainak elérésében.
