Bodrogi Gyula gyásza Voith Ági halála után
A legendás színész, Bodrogi Gyula mély gyászba burkolózik néhai felesége, Voith Ági elvesztése miatt. Vass Angéla, élettársa árnyékában állva mesél a fájdalmas pillanatokról, miközben gondját viseli a Nemzet Színészének.
A gyász árnyékában
Bodrogi Gyula, a magyar színház egyik pillére, mostanság magába zárkózva éli napjait. Bár a Nemzeti Színházban próbál, és fellépései továbbra is sorra kerülnek az országban, a lelki seb még mindig friss. Vass Angéla, aki évtizedek óta mellette áll, elárulja: Voith Ági halála mindkettőjüket rettenetesen megviseli. „Én már szétsírtam magam”, vallja be Angéla, aki bár nem állt szoros kapcsolatban Ágival, a betegség utolsó szakaszának szenvedéseitől szintén összetört.
Ági súlyos betegsége, amely tetőtől talpig legyűrte, élete végső másfél évét pokollá tette. A morfiummal enyhített fájdalmak ellenére sem találtak megkönnyebbülést. Angéla szerint a gyász Bodrogi Gyulát különösen megviseli, aki most csendben dolgozza fel a veszteséget.
Karácsonyi emlékek, amelyek örökre megmaradnak
A család még karácsonykor együtt ünnepelte az ünnepeket, mielőtt a tragédia bekövetkezett. Ági ragaszkodott hozzá, hogy senki se vegyen egymásnak ajándékot, kivéve az unokáknak, akiknek pénzt adott, hogy maguk válasszanak. A szenteste békés vacsorával telt, ám Ági kínai között összeszedte magát egy utolsó gesztusra.
„Amíg élek, el nem felejtem: egyedül én kaptam tőle ajándékot”, idézi fel Angéla meghatottan. Egy pár cipőt, táskát, selyemblúzt és karkötőt hozott neki. Egymással szemben ülve ellenőrizték a méretet – zöld cipő, zöld táska, tökéletes illeszkedés. Ez a figyelmesség mintha búcsúajándék lett volna, talán köszönet vagy bocsánatkérés certain dolgokért.
Angéla és Ági még megmérkőztek vékony lábszáraikkal – Angéla maga is tíz kilót fogyott, miközben Bodrogi Gyula betegeskedik. A nővér, Ádám kérésére, átnézte a gyógyszereket, és három nap vagy egy hét életet jósolt. Hétfő reggel hatkor jött a hívás: Ági meghalt. „Azt hittem, megszakad a szívem”, vallja be Angéla.
Párja gondozása a mindennapokban
Angéla gondolatai továbbra is kizárólag Bodrogi Gyulán járnak. Alig várja, hogy visszatérjenek a régi, boldog napokhoz, de tudatában van a megpróbáltatásoknak. Gyula kilencvenkét éves, mégis gyönyörű, mint a nap, mondja elismerően. Otthon már bot nélkül járkál a lakásban, ám Ági elvesztése óta zárkózottá vált, akár egy kínai rejtély.
„Nem tudom megfejteni, mi jár a fejében”, panaszkodik Angéla, aki maga is kimerült. Gyula figyeli minden mozdulatát: ha eltűnik a fürdőszobában, már keresi. Erősen kötődnek egymáshoz, akár a sziámi ikrek. Bár Gyula próbál a Nemzeti Színházban, és fellép a Karinthy Színházban is, mostanában többet van otthon. „Nincs szükségünk a külvilágra, a mi világunk itt zajlik, négy fal között”, fogalmaz Angéla, hozzátéve, hogy párja továbbra is él-hal a közönségért.
Emlékezések Törőcsik Marira és a közös nevetésre
A Nemzeti Színházban Bodrogi Gyula Törőcsik Mari egykori földszinti öltözőjét kapta meg, ami közvetlenül a színpad mellett van. „Sokat voltunk ott hármasban Mari életében. Rengeteget nevettünk együtt, mindent meg tudtunk beszélni”, nosztalgiázik Angéla. Törőcsik Mari, a legendás színésznő, aki mindig szerette Bodrogi Gyulát, most hiánya hipochonderré tette Angélát.
„Állandóan vizsgálom, mi fáj. A leginkább a lelkem, mázsás súlyok lógnak rajta.” Mégis, hálás a sorsnak: életem kiteljesedése, hogy gondját viselhetem és szerethetem Gyuszikámat. Amit egy nő megtehet érte, azt megteszi, és Gyula értékeli ezt – soha nem engedi el a kezét.
Összefoglalva, Bodrogi Gyula gyásza Voith Ági után mély, de Vass Angéla szeretete erőt ad neki a továbblépéshez. A család emlékek között őrzi Ági alakját, miközben a Nemzet Színésze továbbra is a színpadra áll, hogy a közönség örömére játsszon. Ez a gyengéd kapcsolat mutatja, hogyan tartja össze a szeretet még a legsötétebb időkben is a családot.
