Horváth Charlie pénzfilozófiája: Seneca bölcsessége vezérli
Horváth Charlie számára a pénz sosem státuszszimbólum, hanem eszköz a jó ügyekhez. A Liszt-díjas művész az Én és a pénz című műsorban osztotta meg, hogyan alakult Horváth Charlie pénz viszonya évtizedek alatt, miért kerüli a felhalmozást, és miért tartja a mértékletességet kulcsnak a boldogsághoz.
Gyerekkori tapasztalatok: Szűkösen, de elégedetten
Horváth Charlie pénzhez fűződő viszonyát erősen befolyásolták a korai élményei. Újpesten, a Külső Váci úton nőtt fel testvéreivel egy szükséglakásban, mielőtt a család egy két és fél szobás otthonhoz jutott. Már tinédzserként felismerte, mi a lényeg: 14-15 évesen naplóba írta, hogy kis szobája tökéletesen elég neki. Ez a gondolkodásmód máig meghatározó, hangsúlyozza Charlie.
Seneca idézete, miszerint „nem az a szegény, akinek kevés van, hanem aki többre vágyik”, élete filozófiájának alapja. Szerinte a folyamatos gyűjtögetés teher, nem biztonság – Horváth Charlie pénzfilozófiája a belső arányérzékre épül, nem a számokra.
Fiatalos meggondolatlanság: Hangszerek helyett telek?
A hetvenes években már irigylésre méltó összegeket keresett, de a pénz kezelését később tanulta meg. Például az 1977-es Fejlövés című film gázsija, 500 ezer forint, elég lett volna egy telket venni – akkoriban 50 ezer forintért. Charlie azonban mindent hangszerekre költött: szaxofonra, trombitára, erősítőre, gitárra. „Nem voltam pénzügyileg tudatos”, vallja be ma mosolyogva.
A felelősség megjelenése fordított a pályán. Fia születése után tudatosult benne, hogy családjáért kell gondoskodnia. Ekkor vetett véget a felelőtlen költekezésnek, és stabilizálta bevételeit.
Külföldi évek és családi támogatás
Pályája nagy részét külföldön töltötte: másfél évtized határon túl dolgozott, ami lehetővé tette, hogy később megvegye jelenlegi magyarországi otthonát. Ebben kulcsszerepet játszott néhai felesége, Katika, aki iparművészként és keramikusként segített a mindennapok kiszámíthatóvá tételében.
Ma is úgy érzi, pontosan annyi pénze van, amennyire szüksége van – sem több, sem kevesebb. A luxusra vágyókat érthetetlennek tartja: ingatlanok, hotelek halmozása csak újabb gondokat szül.
Adakozás a szívügy: Mit tenne egy lottónyereménnyel?
Horváth Charlie pénzről alkotott képében nincs helye a hatalmas vagyonnak. Egy lottóötös inkább gondot jelentene, mint szabadságot. Ha mégis nyerne, a pénzt eladakozná: zenei iskolába fektetné, támogatná kollégáit, és csak annyit tartana meg, hogy unokája és családja ne küzdjön anyagi gondokkal.
Szívesen adna a jó ügyeknek, mert számára a pénz eszköz, nem cél. A művész ma fellépésekből, jogdíjakból él, de részleteket az Én és a pénz műsorból ismerhetünk meg.
Összefoglalva, Horváth Charlie példája azt mutatja, hogy a boldogság nem a bankszámla egyenlegében rejlik, hanem a mértékletességben és a megosztásban. Élete tanulsága: a pénz kérdése végső soron belső egyensúlyról szól, ami Charlie-nál már fiatalon megvolt, és máig tartós.
