A klubhagyományok hatása az edzői sorsokra a Premier League-ben
Michael Carrick Manchester United-jának diadala a City ellen felvirágoztatta a reményeket, míg Thomas Frank a Tottenhamnál a kirúgás szélére került. A kulcs a klubok ‘DNS’-e, de vajon ez valódi tényező, vagy csak nosztalgia?
Mi az a futball DNS?
A futball DNS egy olyan kifejezés, amit gyakran használnak, amikor egy edző bajban van. Ez a klub hagyományait, filozófiáját jelenti, amit a szurkolók és egykori legendák elvárnak. Ha nem illeszkedsz bele, gyorsan nyerned kell, különben bajba kerülsz.
Ez egy nullaösszegű játék: vagy követed a klub örökségét, vagy idegeníted el a rajongókat és a befolyásos egykori játékosokat. A legrosszabb esetben a legendákat is.
Manchester United és Carrick sikere
A Manchester United nemrég menesztette Ruben Amorimot egy gyenge 14 hónapos korszak után. Gary Neville, a klub egykori kapitánya a Sky Sports-on így fogalmazott: „A Manchester United-nak olyan edzőt kell kineveznie, aki illik a klub DNS-ébe.” Hozzátette, hogy az Ajax vagy a Barcelona soha nem változik meg senki miatt, és a United-nek sem kellene.
A klub megfogadta a tanácsot: Michael Carrick, Ole Gunnar Solskjaer és Ruud van Nistelrooy – mindhárman egykori játékosok – közül Carrick került a kispadra ideiglenesen. Első meccsén 2-0-ra verte a Manchester City-t Pep Guardiola csapatát.
A United gyors, támadó futballt játszott, ami felélesztette a top 4 esélyeit. Ez a United DNS-e? Teljesen.
A DNS mítosza: Példák a történelemből
De a elmélet itt omlik össze. Sir Alex Ferguson 48 trófeával a legtöbbet nyerte a United-nél, mégis 1986-ban Skóciából érkezett, Ayr United kivételével semmilyen kapcsolata nem volt a klubbal.
- Arsene Wenger 1996-ban Nagoyából jött az Arsenalhoz, ami addig defensive organization (védő szervezés) jellemezte, nem pedig látványos futballt. Ő megváltoztatta, és bajnoki géppé tette őket.
- José Mourinho 2004-ben a Portóból érkezett a Chelseához, ahol addig szórakoztató, de győztes mentalitás nélküli csapat volt. Mourinho ereje, szervezete és direkt stílusa új korszakot hozott.
- A Manchester City 2016-ban Pep Guardiolával „vette meg” a Barcelona DNS-ét, és sikert aratott. Senki sem panaszkodik, ha nyernek.
Senki sem reklamál a DNS-változtatás ellen, ha trófeák jönnek.
Tottenham: Frank harca a túlélésért
A Tottenhamnál más a helyzet. Thomas Frank nincs tele sikeres legendákkal, a klub ígérgetésről és alulteljesítésről híres. DNS-ük a ismétlődő kudarc, mégis a 1950-es, 1960-as évek possession-based (labdabirtokló) támadó futballját emlegetik.
Franket tavaly nyáron üdvözték a Brentford sikerei miatt, de a szezon eleji UEFA Super Cup-on a kapus Guglielmo Vicario hosszú szabadrúgásai és Kevin Danso bedobásai riadót jeleztek. Ez nem Tottenham-stílus.
Hat hónap után a Spurs nem nyer, Frank direkt futballja villámhárítóvá vált. Korán is kirúghatják.
Carrick előnye és a lényeg
Carricknak nincs ilyen gondja: City-győzelme Ferguson-stílusú volt, amit ő maga is játszott United-mezben. Hitelbankja tele van, és ha folytatja, permanens edző lehet.
De nem a DNS-ről szól. Minden a győzelemről. Ha nyersz, senki sem kérdez a DNS-ről.
Összefoglalva: A futball DNS-e nosztalgia, vigasztalás a kudarcokban, különösen ha Ferguson ott ül a direktori páholyban. A siker a legfontosabb, nem a múlt másolása. A Premier League-ben a győztesek írják a szabályokat.
