Görög Zita bátorságos vallomása apja alkoholproblémáiról
Görög Zita, a magyar modell és műsorvezető, ritka őszinteséggel osztotta meg a nyilvánossággal édesapja hosszú évekkel ezelőtti alkoholbetegségét, amely 25 éve nehezíti a család életét. Ez a lépés hatalmas teherkönnyítő volt számára.
25 évnyi küzdelem a gyógyulásért
Görög Zita első alkalommal nyilatkozott részletesen arról, hogyan próbálta megsegíteni édesapját alkoholproblémájával szemben. Mint elmesélte a Telex After adásában, apja egy rendes, jó szándékú ember, aki azonban képtelen kiszabadulni a betegség csapdájából. „Nincs betegségtudata, bár az elmúlt tíz évben talán már van” – fogalmazott Zita, aki huszonöt éve harcol azért, hogy apja gyógyult alkoholista lehessen.
A modell mindent megtett: elvonta őt kezelésre, anyagilag is támogatta a folyamatot, mégis rendre visszacsúszott. Ez a kitartó, de sikertelen küzdelem mély nyomot hagyott benne, és mostanra érett meg arra, hogy nyilvánosan is megszólaljon Görög Zita alkoholbeteg apja témájában.
Megnyílni: egy vízesésnyi teherfosztás
A minap a A szépség ezer arca című YouTube-műsorban vendégeskedett Görög Zita, ahol a háziasszony dicsérte bátorságát a család intim ügyeinek feltárásáért. Zita elismerte, hogy hosszú út vezetett idáig. „Sokkal nagyobb teher volt magamban tartani mindent, mint most így megnyílni” – mondta, és érzését egy zubogó vízeséshez hasonlította.
„Csak úgy zubog és zubog, egy csomó terhet lemosott a vállamról” – tette hozzá. Félt a megítéléstől, nem annyira a külvilágétól, hanem attól, vajon szülei hogyan reagálnak. Különösen az aggasztotta, hogy vajon segíthet-e ezzel apja helyzetén, hiszen sokan még mindig nem értik, miért kell erről beszélni. A modell hangsúlyozta, hogy a cél nem a szenzációhajhászás, hanem a segítő szándék.
A család reakciói: elfogadás és szégyen
Zita sok beszélgetést folytatott apjával a vallomás előtt, és kapcsolatuk őszinte alapokon nyugszik. Édesapja nem haragudott meg, sőt, megértette a lépést. „Mi erről nagyon sokat beszélgettünk előtte is” – mondta Zita, kiemelve, hogy apja mindig vállalta önmagát, ismeri démonait, de büszke pozitív tulajdonságaira is, amelyekkel családjának és barátainak adott.
Érdekes módon anyukája élte meg nehezebben a dolgot, számára ez némi szégyent jelentett. Apja viszont tudja, hogy pozitív értékei alapján határozza meg magát, függetlenül a függőségtől. Zita külön hangsúlyozta, hogy apja feltette a kérdést, miért volt szükséges ez a nyilvános vallomás, de elfogadta a magyarázatot: harminc év közéleti szereplés alatt mindig kerülgette a gyermekkori témákat, és most már nem akart félreérthető, rövid válaszokkal takarózni.
„Nem kamuztam soha! De súroltam annak a határát, hogy ne kelljen többet mondani, mint ami akkor komfortos volt” – tette hozzá Zita, aki húsz-huszonöt évvel ezelőtt még másképp kezelte ezeket a kérdéseket.
Összefoglalva: Bátorság a függőség ellen
Görög Zita vallomása nem csupán személyes teheroldozást jelentett, hanem üzenetet is azoknak, akik hasonló családi kihívásokkal küzdenek. Apja alkoholbetegsége évtizedek óta árnyékot vet a családra, de Zita bátorsága reményt adhat a nyílt beszéd erejében. Ez a történet rávilágít arra, hogy a függőség nem minősíti az embert, és a segítségnyújtás soha nem későn kezdődik – akár nyilvános fórumokon keresztül is.
