Hajós András vs. Fábry Sándor: Két eltérő humorstílus összecsapása
Hajós András egy friss interjúban éles kritikát fogalmazott meg Fábry Sándor humorstílusával kapcsolatban, rávilágítva a két humorista közötti alapvető különbségekre.
A humor iránya: felülről lefelé vagy önreflexió?
Hajós András, aki ismert erős véleménynyilvánításairól, ezúttal a humor természetéről osztotta meg gondolatait. A művész szerint a humoristák két fő csoportra oszthatók: az egyik csoport felülről, kritizálva nyilaz lefelé, míg a másik önreflektív módon közelíti meg a humort.
„Az igazi különbség humorista és humorista között, hogy a vektor merre mutat,” – magyarázta Hajós. „A humorista kritizál-e? Magát magasabbnak mutatva, piedesztálra emelkedve, lefelé nyilaz. Ez a Fábry-iskola. Vagy pedig önreflektíven a saját emberi gyarlóságában keres valamilyen motívumot.”
Fábry Sándor: Zseni, de…
Bár Hajós elismeri Fábry tehetségét, kritikával is illeti őt. „Ő egy korszakos zseni volt, ezt senki sem vitatja. De soha egy olyan mondata nem volt, amiben az ő csetlése vagy botlása része lett volna annak a narratívának, amit alkotott,” – mondta Hajós. Szerinte Fábry humorában mindig mások voltak a „hülyék” vagy „bénák”, de ő maga soha.
Ezzel szemben Hajós saját megközelítését bizonytalanabbnak és önreflexívebbnek tartja. „Engem elsősorban a más emberekhez kapcsolódó viszonyom mozdít meg,” – vallotta be.
A humor, mint tükör
Hajós András nyilatkozata rávilágít arra, hogy a humor nemcsak szórakoztatás, hanem egyfajta tükör is lehet. Míg Fábry stílusa inkább a külvilág kritikájára épül, addig Hajós szerint a valódi humor az önreflexióból és az emberi kapcsolatok dinamikájából fakad.
Ez a szemléletbeli különbség nemcsak a két humorista között áll fenn, hanem általánosságban is jellemzi a különböző humorstílusokat a magyar szórakoztatóiparban.
Összegzés
Hajós András őszinte véleménye Fábry Sándor humoráról nemcsak két ismert személyiség közötti különbséget mutat be, hanem mélyebb betekintést nyújt a humor természetébe és szerepébe is. Az önreflexió és a külső kritika közötti egyensúly megtalálása minden humorista számára kihívást jelent, és ez a vita minden bizonnyal továbbra is a magyar szórakoztatóipar egyik központi kérdése marad.