Hugh Hefner özvegye feltárja a legendás csábító rutint
Crystal Hefner, Hugh Hefner harmadik felesége brutális őszinteséggel mesél a Playboy-mogul intim életéről. A Hugh Hefner csábítási módszere nem volt más, mint egy jól begyakorolt, robotikus rituálé, ami távol állt a szenvedélytől.
A találkozás és a házasság egy legendás helyen
A Playboy Mansion mindig is a luxus és a bulik szinonimája volt, főleg a 20. század közepén, amikor tinédzserek álmait keltette életre. Hugh Hefner, a „szexuális forradalom keresztapja”, itt építette fel birodalmát, szigorú szabályokkal a nyuszilányok számára. Korábbi barátnői bevallották, hogy nem volt minden arany, amit értek.
Crystal Hefnerrel 2008-ban találkozott egy halloweeni partin: neki 82 éves volt, neki pedig csak 22. Négy év múlva, 2012. újévi éjszakáján hivatalossá tették a kapcsolatot a mansionban, Hefner harmadik és utolsó házasságában. Öt évig tartott a kapcsolatuk, Hefner 2017-es haláláig.
A memoár, ami lerombolja a mítoszt
Crystal új memoárjában, a Only Say Good Things: Surviving Playboy and Finding Myself-ben (Csak jókat mondj: Túlélni a Playboy-t és megtalálni önmagam) mindent feltár a mansionbeli életről. A szexet „robotikusnak” nevezi, egy jól olajozott, mindig azonos sorrendű eseményként. Nem volt benne semmi spontaneitás vagy izgalom.
„A partiról lányok kiválasztása és felhozatala, átöltözés a munkaruhába: selyem pizsamába” – idézi Hefner szokásait. Crystal szerint Hefner már idős korában gyógyszerre és külső ingerekre szorult a teljesítményhez. A csoportos szexet még mindig jobban preferálta, mint az egy-egy elleni intimitást, mert az legalább elterelte a figyelmet a rutinszerűségről.
Hugh Hefner csábítási módszere: öt lépés a hálószobába
A kulcs a Hugh Hefner csábítási módszere, amit Crystal részletesen boncolgat. Ez egy fix protokoll volt, amit minden alkalommal megismételt: „A fények tompítása. A zene. A pornó. A marihuána átadása. És aztán a szex.” Semmi újdonság, semmi változatosság – csak a mechanikus ismétlés.
Crystal bevallja, hogy egyáltalán nem tartotta szexinek ezt a rutint. „Hef csak végigcsinálta a mozdulatokat, ami valamikor talán szórakoztató és izgató volt – vagy talán soha nem is az” – írja. Idős korában Hefnernek Madonna Dress You Up című slágere segített a hangulatfokozásban, hogy legalább ez a zene ne sérüljön meg a mansion asszociációitól. A magyar közönség számára ez olyan, mintha valaki a legendás bulik mögött unalmas hivatalos ceremóniát fedne fel, ami lerombolja a mítoszt.
A mansion szabályai szigorúak voltak, a nyuszilányok életét Hefner irányította. Crystal története rávilágít, hogy a külső csillogás mögött sokszor üresség lappangott. Ma már 38 évesen visszanézve, Crystal túlélőként ír önmagáról, aki megtalálta a kiutat a Playboy-világból.
Mi maradt a legendából?
Hefner ikonikus alak volt a 70-es és 80-as években, de ezek a részletek árnyalják a képet. A memoár nem csak pletykák, hanem egy személyes reckoning (számadás) a kapcsolatukról. Crystal hangsúlyozza, hogy a csoportos alkalmak legalább oldottabbak voltak, de összességében a szenvedély hiányzott.
A Playboy öröksége ma is él, de Hefner magánélete így sokkal emberibbé válik – hibáival és rutinjaival együtt. Ha szereted a celeb-botrányokat, ez a könyv kötelező olvasmány, ami mögédemeséli a mansion falait.
Összefoglalva, Hugh Hefner csábítási módszere nem volt más, mint egy kiszámítható rituálé, ami távol állt a romantikától. Crystal Hefner memoárja lerántja a leplet a Playboy-alapító intim világáról, megmutatva, hogy a legenda mögött egy öregedő férfi küzdelmei rejlenek. Ez a történet figyelmeztetés: a csillogás nem mindig arany.
