Huszti Péter őszinte vallomása hivatásról és hitről
A Kossuth-díjas színművész, Huszti Péter megindító őszinteséggel osztotta meg gondolatait hivatásáról, hitéről és a színház varázslatos világáról a Kossuth Rádió Napi jegyzet című műsorában.
A színház varázslatos világa
Huszti Péter életének meghatározó részévé vált a színház, amelyet ő maga így jellemez: „Sorsom olyan világba pottyantott, a színház titokzatos világába, ahol minden a természetnek és a természetesnek az ellentéte. (…) Végül is életem lett ez a varázslatos művilág.”
A színpadon megformált karakterek lehetőséget adtak számára, hogy saját érzelmeit, élményeit is kifejezze: „Szerepeimbe zsúfolhattam a boldogságomat, a keserűségemet, az örömeimet és a félelmeimet.”
Hivatás és menedék
A színművész bevallotta, hogy hivatása több örömet okozott számára, mint fájdalmat. Az öltözője gyakran szolgált menedékként a mindennapok kihívásai elől, miközben a megformált karakterek erőt és hitet adtak neki.
„Feláldozhattam magam gyönyörű hitekért, ügyekért, amelyekhez saját életemben talán kevés lettem volna” – vallotta be őszintén Huszti.
Meghatározó színházi élmény
A művész felidézte egyik legmeghatározóbb színházi élményét, Gorkij Éjjeli menedékhely című drámájának előadását a Madách Színházban. Ebben a darabban egy tolvajt alakított, aki Isten segítségével szeretne jó útra térni.
Különösen emlékezetes számára az a jelenet, amikor karaktere a bölcs vándort kérdezi Isten létezéséről. A válasz, amit kapott, mély nyomot hagyott benne: „Azt kérdezed tőlem, hogy van-e Isten? Hát ha hiszel benne, van. Ha nem hiszel benne, nincs. Amiben hiszel, az van.”
Összegzés: Hit és hivatás összefonódása
Huszti Péter vallomása rávilágít arra, hogy a színészi hivatás nemcsak szakma, hanem életforma és küldetés is lehet. A művész őszinte szavai inspirálóan hathatnak mindazokra, akik saját hivatásukban keresik a mélyebb értelmet és a hitet.
