Így születtek a népszerű egészségügyi szabályok
Sokan követik a napi 10 000 lépés, a 2 liter víz vagy a reggeli fontosságának szabályait, anélkül, hogy tudnák, honnan erednek ezek a népszerű egészségügyi szabályok. Ez a cikk feltárja eredetüket, és megvizsgálja, mennyire állják meg a helyüket a tudomány fényében.
A 10 000 lépés mítoszának születése
A betegségek megelőzése érdekében elterjedt a napi 10 000 lépés célszáma, de vajon tudományos alapja van-e ennek az egészségügyi szabálynak? Ez a szám először Japánban bukkant fel az 1960-as években, pontosan az 1964-es tokiói olimpia idején. Ekkor került piacra a Man-po-kei nevű lépésszámláló eszköz, ahol a „man” 10 000-et jelent, a „po” lépést, a „kei” pedig mértékegységet.
A Harvard Egyetemen kutató japanológus, Theodore Bestor szerint ez a szám valószínűleg marketingtrükk volt, mert jól hangzott. Az évek során azonban világszerte elterjedt, sőt még a WHO ajánlásaiban is megjelenik. Pedig ami tudományosnak tűnik, gyakran csak reklámfogás.
Valójában mennyi lépés kell az egészséghez?
A valóságban jóval kevesebb lépés is csodát tesz. Angiologus Holger Lawall szerint már napi 7000 lépés 50-70%-kal csökkenti a halálozási kockázatot, míg hét perc tempós séta 20%-kal mérsékli a szív- és érrendszeri betegségek esélyét. Egy friss tanulmány rámutatott, hogy kevesebb lépéssel is jelentősen csökken a demencia, szívbetegségek, rák és korai halálozás kockázata.
A demenciára különösen jó hatással van a mozgás: napi 3800 lépésnél 25%-kal, 9800 lépésnél pedig 50%-kal csökken a kockázat, az optimális szám pedig 9826 lépés. Aki 30 percet sétál gyors tempóban, kétharmadával csökkenti ezt a veszélyt. Fontos, hogy a lépéseket egyben vagy elosztva is megtehetjük.
Más betegségeknél is hasonló a helyzet: már napi 2000 lépés-től kezdve csökken az egészségügyi kockázat. Minden további 2000 lépés tízszeresére csökkenti a rákos halálozás esélyét, és hasonlóan mérsékli a szívproblémákét. Sőt, napi plusz 9 perc mérsékelt vagy intenzív aktivitás javítja a kognitív képességeket.
A napi 2 liter víz szabályának eredete
Hasonlóan önkényes az egészségügyi szabályok között a napi 2 liter folyadék fogyasztása. A Német Táplálkozástudományi Társaság 1,5-2 litert javasol, hőségben vagy edzésnél akár 3 litert, de a tudósok vitatják az eredetét. Egy japán kutatócsoport 23 ország 5600 résztvevőjének adatai alapján cáfolta ezt: nincs tudományos alapja.
A vízigény egyénfüggő, az energiaszinttel arányos, és ételből is fedezünk belőle a felét. Az Aberdeen Egyetem anyagcsere-kutatója szerint 1,5 liter reálisabb a legtöbb embernek, mint a két liter.
A reggeli, mint a nap legfontosabb étkezése
A „reggeli a nap legfontosabb étkezése” szlogen több mint száz éve a Kellogg’s marketingjéből ered, amit John Harvey Kellogg orvos terjesztett el gabonapelyhek értékesítésére. Ez az egészségügyi szabály máig él, de egyéni szükséglet kérdése.
Nem mindenkinek kell reggelizni, függ a napi energiaszükséglettől. A lényeg a kiegyensúlyozott táplálkozás. Szakértők javasolják az első két órában enni-innivalót, különösen gyerekeknél és tinédzsereknél, ahol hiánya koncentrációs problémákat és elhízást okozhat. Endokrinológus Matthias Riedl szerint speciális csoportoknál (gyerekek, cukorbetegek, várandósok) elengedhetetlen, másoknak elég egy tea vagy víz.
A veszély a délelőtti nassolás, ami árt a fogaknak, testsúlynak és anyagcserének. Egy jó reggeli alapjai: folyadék (víz, tea, kávé), gabonaféle (kenyér, müzli), gyümölcs-zöldség (alma, banán, paradicsom), tejtermék (joghurt, sajt). Kevesebb szénhidrát sem baj, inkább növényi fehérjék, mint dió vagy zab.
Összefoglalva, ezek az egészségügyi szabályok gyakran marketingből fakadnak, de a tudomány kevesebbel is jelentős javulást ígér. Hallgass a testedre, mozogj rendszeresen, igyál mértékkel és egyél kiegyensúlyozottan – így tarthatod fenn valódi egészségedet anélkül, hogy merev számokhoz ragaszkodnál.
