Irigy Hónaljmirigy: A show a lényeg, nem a pénz
Az Irigy Hónaljmirigy harmincöt éve szórakoztatja a közönséget, de frontemberük, Sipos Péter szerint a pénz semmiben sem játszik főszerepet. A zenekar tagjai inkább a jókedvre és a barátságra koncentrálnak, miközben bevallják: többször bukott gázsit is.
Sokan megbolondulnak a pénztől, ők nem
Az Irigy Hónaljmirigy február 28-án lép fel az MVM Dome-ban, ahol ismét paródiáikkal vidítják fel a közönséget. A zenekar alapítása óta eltelt több mint három évtized alatt a fiúk szívvel-lélekkel dolgoznak, és a pénz soha nem volt a motivációjuk. Sipos Péter, a frontember egy átlagos családi házban él szeretteivel, és tizenhét éves autójával közlekedik, amit tökéletesen megfelelőnek tart.
„Sokan meghülyültek, amikor sok pénzük lett” – mondta Sipos Péter a Neshama TV Én és a pénz című podcastjában. Hozzátette: bár gazdagok lehetnének, ők normálisan megvannak, kirívó luxus nélkül. A zenész számára a boldog családi élet és a kollégákkal való harmonikus viszony sokkal értékesebb. A fellépések díjait egyenlő részekre osztják, ami erősíti a baráti köteléket. Elárulta, hogy egy fellépésük gázsija egymillió forint alatt van, ráadásul az utazási költségeket is maguk állják.
Bukott gázsik és pénzügyi baklövések
Sipos Péter elismeri, hogy többet kereshettek volna, de a pénzügyekben nem jeleskednek. Többször kötöttek előnytelen szerződéseket, sőt előfordult, hogy rá is fizettek a koncertekre. „Mi elég balf***ok vagyunk ilyen szempontból. Sosem volt menedzsmentünk, mindig beleugrottunk a vakvilágba” – mesélte nevetve.
Egy emlékezetes eset egy huszonkét állomásos sportcsarnok-turné volt, ahol a végén nekik kellett otthonról pénzt hozniuk. A turné kezdetben döcögött, a szervező le akarta mondani, de egy sörös cég szponzorálta. A zenekar berendezte a helyszíneket, kirakta a logókat, de a szponzorpénz elmaradt, mert hiányoztak a bizonyító fotók. „Az egész nyarunk erre ment rá, és egy fillért sem kerestünk” – foglalta össze Sipos Péter a keserű tapasztalatot.
Tévés szerződések és jogdíjak csapdái
A zenekar a tévés üzletekben sem járt jobban. Egy nagy cégnek eladták saját műsoraikat húsz évvel ezelőtt, fix összegért, de azóta is vetítik őket kisebb csatornákon jutalék nélkül. Ráadásul baráti alapon vállalnak fellépéseket, ahol ők nem keresnek, de a parodizált sztárok igen: az eredeti zenei alapok után jogdíjat fizetnek nekik.
Sipos Péter önironikusan jegyezte meg: „Én az üzlethez teljesen hülye vagyok, nem is értek az üzleti dolgokhoz.” Ez a laza hozzáállás mégis hozzájárul a zenekar sikeréhez, hiszen a közönség a őszinteségüket és humorukat értékeli.
Más pályák helyett a zene
A rajongók hálásak lehetnek, hogy Sipos Péter a zene mellett döntött. Tizennégy évesen cukrászinasként kezdte, aztán édesapja mellett kelmefestőként és vegytisztítóként dolgozott. Később anyagbeszerző volt egy diszkóban, de végül a show-business nyerte el a tetszését. Ma is azt vallja: „Elbohóckodunk, és szeretjük, amit csinálunk.” Bár gyakran elhatározza, hogy kevesebbet dolgozik és többet pihen, mindig a munkája győz.
Összefoglalva, az Irigy Hónaljmirigy példája mutatja, hogy a show-bizniszben a szenvedély és a barátság értékesebb a pénznél. Harmincöt év után is töretlen lelkesedéssel szórakoztatnak, bukott gázsik ellenére is, bizonyítva, hogy a boldogság nem bankban mérhető.
