József Attila lelki harcai a filmvásznon
A Költészet Napja alkalmából került a mozikba Rózsa Gábor rendező „Reménytelenül” című alkotása, amely József Attila pszichoanalízisét és lelki vívódásait mutatja be, rávilágítva a zsenialitás és mentális betegségek összetett kapcsolatára.
A költő és pszichoanalitikusa
A film középpontjában József Attila és pszichoanalitikusa, Gyömrői Edit bonyolult kapcsolata áll. Sütő András alakítja a költőt, míg Gyömrői Edit szerepében Michl Julit láthatjuk, aki egyben a film vágója is.
József Attila 1936-ban írt levelében így vall érzéseiről: „Én igazán nem akartam mást, mint csak egy kicsit éreztetni magával azt a kínt, amit maga kelt bennem azzal, hogy ennyire megtagad.” Ez az idézet jól tükrözi a költő és terapeutája közötti feszült viszonyt.
Zsenialitás és mentális betegségek
A film nem csak József Attila ikonikus verseit mutatja be, hanem rávilágít a mentális betegségek és a művészet összefüggéseire is. A mai szakértők szerint a költő borderline személyiségzavarral küzdhetett, bár Gyömrői Edit akkoriban skizofrénnek vélte.
Rózsa Gábor rendező így fogalmaz: „A zsenialitás és az őrület közvetetten kapcsolódnak. Olyan ez, mint egy mikrofon. Minél érzékenyebb, annál több és szebb hangot tud közvetíteni, de annál sérülékenyebb is.”
A film készítésének kihívásai
A forgatás során Michl Juli, aki Gyömrői Editet alakítja, maga is szembesült mentális kihívásokkal. Pánikrohamokkal küzdött, ami paradox módon még hitelesebbé tette alakítását.
„Az egyik jelenetet félbe kellett szakítani, mert pánikrohamom lett,” – vallotta be a színésznő. „De rájöttem, hogy fontos, hogy erről beszéljünk. Ez nem lehet szégyen, ez nem lehet titkolnivaló dolog.”
Összegzés
A „Reménytelenül” nem csupán József Attila életének egy fontos szakaszát mutatja be, hanem ráirányítja a figyelmet a mentális egészség fontosságára is. A film sikeresen ötvözi a költészetet, a pszichológiát és a filmművészetet, miközben egy időtlen üzenetet közvetít: a lelki problémákkal való szembenézés és a segítségkérés fontosságát.
