A klímaváltozás és migráció összefonódása egyre sürgetőbb kihívást jelent
Joe Biden elnöksége alatt történelmi lépéseket tett a klímaváltozás ellen, de a klímamenekültek védelmében tett ígéretei nagyrészt nem valósultak meg. Az USA politikája nincs felkészülve a klímaváltozás által kiváltott növekvő migrációs nyomásra.
A klímaváltozás okozta katasztrófák évente több millió embert kényszerítenek otthonuk elhagyására világszerte. Biden elnök kezdetben elismerte ezt a problémát, de kevés konkrét lépést tett a megoldás érdekében. Miközben a klímaváltozás és a migráció egyre szorosabban összefonódik, az USA bevándorlási politikája egyáltalán nincs felkészülve erre a kihívásra.
A klímamigráció már most is zajlik
Az ENSZ figyelmeztetése szerint a jelenlegi klímapolitikák mellett „katasztrofális globális felmelegedésre” számíthatunk. Már most is évente mintegy 25 millió embert kényszerítenek otthonuk elhagyására természeti katasztrófák – többet, mint a konfliktusok vagy erőszak. 2023-ban ezeknek a katasztrófáknak csak negyede volt földrengés, a többi erdőtűz, aszály, vihar vagy árvíz volt.
A klímaváltozás mindegyik problémát súlyosbítja: erősíti a hurrikánokat, emeli a tengerszintet, és szárazabb, forróbb körülményeket teremt, ami kedvez a pusztító tüzeknek. Bár a legtöbben az országon belül költöznek, a súlyosbodó környezeti katasztrófák más tényezőkkel együtt nemzetközi migrációhoz is vezethetnek.
Egy felmérés szerint a jogi segítséget kérő migránsok 43%-a tapasztalt valamilyen klímakatasztrófát származási országában. A leggyakoribb problémák az erős esőzések, áradások, hurrikánok és szélsőséges hőség voltak.
„A hurrikán Otis teljesen leszakította a házunk tetejét, és minden tönkrement, beleértve a termést is” – mondta egy 39 éves férfi Guerrero-ból, Mexikóból.
Biden hátat fordít a klímamenekülteknek
Biden kezdetben ígéretet tett a Trump-korszak szigorú bevándorlási politikájának enyhítésére, és egy 2021-es rendeletben utasítást adott a klímamigráció kezelésére vonatkozó javaslatok kidolgozására. Az aktivisták nagy reményeket fűztek ehhez.
Azonban Biden hamarosan jobbra tolódott a bevándorlási kérdésekben. Fenntartotta Trump egyik legszigorúbb határpolitikáját, a Title 42-t, amely lehetővé tette a menedékkérők gyors kiutasítását. Bár később bővítette az Ideiglenes Védett Státusz (TPS) programot és új parole programokat indított, ezek csak átmeneti védelmet nyújtanak.
Továbbra sincs dedikált bevándorlási politika a klímaváltozás elől menekülők számára. Bár Kamala Harris alelnök korábban elismerte a klímaváltozás szerepét a migrációban, kampánya nem kommentálta ezt a kapcsolatot, ehelyett a határok további szigorítását ígéri.
Mi várható a jövőben?
A kongresszusi erőfeszítések a klímamenekültek befogadására elakadtak. A Climate Displaced Persons Act törvényjavaslat új vízumkategóriát hozna létre, de nem valószínű, hogy a közeljövőben elfogadják.
Ha Trump nyeri az elnökválasztást, szinte biztos, hogy nem bővítik a menedékjogi kritériumokat. Utolsó hivatali évében rekord alacsony, 15 000 főben határozta meg az éves menekültkvótát.
A Harris-adminisztráció viszont használhatná a meglévő politikákat a klímamenekültek védelmére, például ideiglenes védelmet (parole) adva a katasztrófák által sújtott országokból érkezőknek.
Az ügyvédek a jelenlegi törvények keretein belül is harcolhatnak a menedékjogért, például a „meghatározott társadalmi csoport” kategória rugalmas értelmezésével.
Hosszú távon a klímaváltozás mérséklése és az alkalmazkodás támogatása kulcsfontosságú a kényszerű migráció megelőzésében. Az USA-nak, mint a legnagyobb történelmi szén-dioxid-kibocsátónak, vezető szerepet kell vállalnia ebben.
Összességében a klímaváltozás és migráció összefonódása egyre sürgetőbb kihívást jelent, amelyre az USA politikája egyelőre nincs felkészülve. Átfogó megközelítésre van szükség, amely egyaránt kezeli a kiváltó okokat és a már úton lévő emberek védelmét.
