Kriptobányászat adóztatása: új lehetőség a klímavédelem finanszírozására
Az ENSZ klímakonferencián felmerült a kriptobányászat megadóztatásának lehetősége, amely jelentős forrást biztosíthatna a klímavédelmi intézkedésekhez.
Egy óvatos javaslat szerint a kriptobányászat megadóztatása jelentős forrást teremthetne a klímavédelmi intézkedések finanszírozására. Ez a téma kiemelt figyelmet kapott az ENSZ klímakonferenciáján, amely ma zárul.
A Global Solidarity Levies Task Force által közzétett jelentés szerint egy 0,045 dolláros adó kilowattóránként (kWh) az energiaigényes kriptobányászatra évi 5,2 milliárd dollár bevételt generálhatna.
A Bitcoin hálózat energiafogyasztása
A Bitcoin hálózat becsült éves áramfogyasztása meghaladja a legtöbb ország egyéni fogyasztását. Az adó célja kettős: egyrészt csökkentené a kibocsátást azáltal, hogy ösztönzi a bányászati cégeket működésük tisztábbá tételére, másrészt finanszírozást biztosítana a kevésbé tehetős országok megújuló energiára való átállásához és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodáshoz.
‘A gazdaság egyes szegmensei nagyrészt adózatlanok, mégis szennyezik a bolygót. Ugyanakkor hatalmas potenciállal rendelkeznek a klímafinanszírozási szakadék áthidalására’ – áll a jelentésben.
A javaslat részletei és kihívásai
A munkacsoport tavaly alakult azzal a céllal, hogy megvizsgálja a nagy szennyező iparágak megadóztatásának lehetőségeit a klímaváltozás elleni küzdelem finanszírozása érdekében. Az eredeti fókusz a fosszilis üzemanyag-vállalatok, a légi közlekedés és a tengeri szállítás volt, de a legújabb jelentés kiterjeszti a kört a milliárdosok, a műanyaggyártás és a kriptobányászat lehetséges megadóztatására is.
A jelentés a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kutatására hivatkozik, amely 0,045 dollárt javasol kWh-ként korrekciós adóként a kriptobányászat éghajlati hatásainak ellensúlyozására. Ez az összeg az üvegházhatású gázok kibocsátásának következményein alapul, amelyek fokozzák az olyan katasztrófákat, mint a viharok, aszályok és erdőtüzek.
A javaslat megvalósítása azonban számos kérdést vet fel:
- Hogyan gyűjtenék be a pénzt?
- Mire használnák fel az összegyűjtött összeget?
- Hogyan lehetne globális szinten bevezetni és érvényesíteni az adót?
A munkacsoport terve szerint konkrét javaslatokat fognak előterjeszteni az IMF és a Világbank 2025 áprilisi tavaszi ülésein. Ezt követően a cél az lenne, hogy elegendő támogatást szerezzenek a javaslatok megvalósításához a 2025 novemberében Brazíliában megrendezésre kerülő következő nagy ENSZ klímacsúcson.
Nemzetközi reakciók és kilátások
Kazahsztán, amely jelentős Bitcoin-bányászati központ, 2022-ben vezetett be adót a kriptobányászok áramfogyasztására, és abban az évben körülbelül 7 millió dollárt gyűjtött be. Az Egyesült Államokban, ahol a legtöbb Bitcoin-bányászat zajlik, a Biden-adminisztráció 30%-os adót javasolt a kriptobányászok áramfogyasztására.
A Bitcoin árfolyama jelentősen emelkedett Trump megválasztása óta, ami általában több bányászatot, ezáltal nagyobb energiafogyasztást és üvegházhatású gázkibocsátást eredményez.
A jelentés az ENSZ Baku-i klímakonferenciáján jelent meg, ahol a delegáltak elsősorban a finanszírozásra összpontosítottak. A tárgyalások középpontjában az állt, hogy a gazdag országoknak, különösen azoknak, amelyek a legtöbb üvegházhatású gázt bocsátották ki, mennyi pénzt kellene adniuk segélyként a globális felmelegedés által leginkább veszélyeztetett szegényebb országoknak.
‘Nem lehet éghajlati igazságosság pénzügyi igazságosság nélkül, mivel minden ország ugyanazzal a kihívással néz szembe: hogyan finanszírozzuk az átmenetet, miközben biztosítjuk, hogy azok, akiknek a legnagyobb eszközeik és a legmagasabb kibocsátásuk van, megfizessék a méltányos részüket’ – mondta Laurence Tubiana, a Global Solidarity Levies Task Force titkárságának társvezetője és az Európai Klímaalapítvány vezérigazgatója.
A kriptobányászat megadóztatása a klímavédelem érdekében egy innovatív megközelítés, amely jelentős forrásokat teremthet a globális felmelegedés elleni küzdelemhez. A javaslat megvalósítása azonban összetett kihívásokat rejt magában, és széles körű nemzetközi együttműködést igényel.
