Kudlik Júlia gyerekkora: nosztalgikus visszaemlékezések
A legendás műsorvezető, Kudlik Júlia a Duna Hogy volt?! című adásban osztotta meg megható gyerekkori történeteit Radványi Dorottyával és Sztankay Ádámmal, feltárva Kudlik Júlia gyerekkora meghatározó pillanatait, amelyek alapozták meg személyiségét.
A család biztonsága és a mesék világa
Kudlik Júlia gyerekkora szorosan összefonódott édesanyjával, aki 14 éves koráig háztartásbeliként gondoskodott róla. Minden percet együtt töltöttek, és a házimunkát igazi játéknak élte meg: port törölgetett, zoknikat sikált körömkefével, tésztát sütött. Teljes szívvel hitt a mesékben, szívből zokogott, amikor a farkas megette a nagymamát, és bábszínházban kiabált, hogy figyelmeztessék Hófehérkét. „Hittem, hogy a jó mindig jutalmat, a rossz büntetést kap” – idézte fel gyermeki világát.
A család adta neki a biztonságot és életre szóló útravalót. „Megtanultam, hogy a család egy alapvető emberi közösség, amiben mindenkinek helye, szerepe, feladata van, ahol a szeretet által megtanulunk szeretni, megtanuljuk a felelősségvállalást egymásért és mindazért, amit ránk bíznak. Bár ezer seb érhet a világban, de azt begyógyítja a család” – fogalmazott mély meggyőződéssel.
Először szerbül tanult beszélni
A műsorban Kudlik Júlia gyerekkora nyelvi sajátosságaiból is mesélt. Édesanyja 101 évvel ezelőtt született a Szerb Királyság idején, szerb iskolába járt, és nem tudott magyarul. Emiatt Kudlik Júlia is szerbül kezdett beszélni, de a nagyitól és az iskolában gyorsan elsajátította a magyart. Idővel a szerb nyelvet teljesen elfelejtette.
Egy másik meghatározó emlék a Balatonnál töltött nyarakhoz kötődik, amelyek pályaválasztására is hatottak. Egy hétig játszották a Liliomfi című filmet a kertmoziban. „Két előadás volt egy nap. Az elsőt mindig a fagyipénzemen vett jeggyel a nézőtérről követtem, a másodikat a mozi mögött, faágon kuporogva, a domboldalról néztem, ha esett, ha fújt. Tizennégyszer láttam a Liliomfit” – osztotta meg, kiemelve, hogy a színészek játéka elvarázsolta, és sokáig a színészet felé vonzotta.
Pályája kezdete és folyamatos tanulás
Bár a színészet csábított, az élet más irányba sodorta Kudlik Júliát. A biológia érdekelte, sebésznek készült, végül mégis a Színművészeti Főiskolára jelentkezett, ahová második попытásra vették fel. 1963-ban mindenes munkatársként került a Magyar Televízióhoz, majd hamarosan bemondóként tűnt fel. „1964. február 29-én, pénteken, szökőnapon, szökőévben ott voltam a képernyőn” – emlékezett vissza ikonikus debütálására.
A televíziós karrier alatt sem állt meg a fejlődés: folyamatosan képezte magát. Később, 63 évesen visszaült az iskolapadba teológiát tanulni. Bár hivatalos diplomát nem szerzett, az ötéves képzés minden zárthelyi vizsgáját teljesítette.
Mai élete: kíváncsiság és barátok
OŐszintén mesélt jelenlegi életéről is. Kertes házának gondozása mellett sokat van barátaival, rendszeresen jár operába, színházba és koncertekre. Láthatóan ma is ugyanazzal a kíváncsisággal fordul a világ felé, mint Kudlik Júlia gyerekkora idején.
Összefoglalva, Kudlik Júlia visszaemlékezései rávilágítanak arra, hogyan formálta gyerekkora családja, meséi és kalandjai a ma is inspiráló személyiséget. Ezek a történetek nem csupán nosztalgiát keltenek, hanem értékes tanulságokat kínálnak a felelősségről, szeretetről és folyamatos tanulásról.


