Lovas Rozi őszinte vallomása a kimerültségről
Lovas Rozi, a népszerű színésznő friss bejegyzésében kitárulkozott: egy soha nem tapasztalt idegrendszeri kimerültség támadta meg, amitől megijedt, de büszke rá, hogy kimondta. A Lovas Rozi kimerültség mögött évek munkája, családja és a közeg nyomasztó hatása áll.
A kimerültség okai: Több fronton érte a csapás
A színésznő posztja egyszerre megrázó és inspiráló. Évek óta tartó megállás nélküli munka, a gyereknevelés okozta álmatlanság, valamint régóta feldolgozatlan gyermekkori traumák mind hozzájárultak ehhez az állapothoz. Hozzáadódik a boldogságkeresés és a nyomasztó közélet is, ami tovább terheli az idegrendszert.
„Soha nem tapasztalt módon támadott meg egy idegrendszeri kimerültség, amitől iszonyúan megijedtem” – írta Rozi. A legbüszkébb arra, hogy ki merte mondani, és elindult a változás útján. Háláját fejezte ki családja iránt: a csodálatos férje, Horváth János Antal iránt, aki mindenben támogatja, gyermekeik, Misa és Iza iránt, akik új motivációt adnak neki.
Büszkeség a társulatra és a régi barátokra
Rozi kiemelte a LOUPE Színházi Társulat fontosságát, amelyben dolgozik, valamint régi barátait, akiket egyre jobban értékel. Ezek a kapcsolatok adják neki az erőt a nehéz időkben. A színésznő karrierje, beleértve a „A mi kis falunk” sorozatot is, továbbra is pörgős, de most a testi-lelki egyensúlyra fókuszál.
Nagymaroson válik valóra a régi álom
Tavaly a Nők Lapjának mesélt arról, hogy Nagymaroson építkeznek a családdal. Ez a hely egy régi álom beteljesülése: kis ház kerttel, vagány férjjel és gyerekekkel, ahol árad a szeretet. Bár Budapesten, pontosabban Budán is megtartanának egy fészket a munka miatt, Nagymaroson a férje szülei közelében a nagycsalád veszi körül őket.
A gyerekek nevelése kulcsfontosságú Rozi számára. „A gyerekeim születése felülírta bennem a sok mindent” – mondta. Misa és Iza érkezése tudást és szeretetet hozott, amit a színésznő szívesen ad vissza a szakmáján keresztül. Az iskola választása még nyitott, de a biztonságos, inspiráló környezet a prioritás, jó emberektől tanuljanak.
Új motiváció a családban
Rozi észrevette, hogy ma már elsősorban a gyerekekkel történtek motiválják. A szeretettömeg, amit ők hoztak, átalakította nézőpontját. Ez a családi boldogság segíti őt a kimerültség leküzdésében, miközben a LOUPE Színházi Társulattal folytatja munkáját.
Összefoglalva, Lovas Rozi története sokakat megérinthet: a kimerültség ellenőrizhető, ha kimondjuk és változtatunk. A színésznő példája mutatja, hogy a család és a támogató közeg kulcsfontosságú a gyógyuláshoz. Remélhetőleg ez az őszinteség új lendületet ad neki, és inspirálja követőit is a saját határaik megvédésére.
