Lovász László távozása a rádióból: Kitálalt a kimerültségről
Nemrégiben robbant a bomba: Lovász László 5 és fél év után otthagyta Bochkor Gábort és a rádiózást. Bár a döntésről már korábban tudni lehetett, most a Médiapiac podcast vendégeként részletesen mesélt arról, mi vezetett idáig. A hajnali órákban induló műsorok fizikailag és lelkileg is kikezdették, ám ma már a Dumaszínház kreatív igazgatójaként új életet kezdett.
Elviselhetetlen hajnali rutinja
A rádiós évek alatt Lovász László élete igazi maratonná vált. Minden nap hajnali négykor ébredt, ötkor már úton volt a stúdió felé, és reggel hattól tízig teljes gőzzel működött a műsor. Délben hazaért, de a délutánokat a másnapi felkészülésre és pihenésre fordította – utóbbi azonban ritkán sikerült. A kétszeres Mediawave-díjas műsorvezető bevallotta, hogy ezek az erőfeszítések hiábavalónak bizonyultak, mivel a visszajelzések szerint nem igazán működött a páros dinamikája Bochkorral.
„A rádiózás könnyed műfajnak tűnik, de fizikailag ez a legmegterhelőbb” – fogalmazott Lovász, aki ingerült és elviselhetetlen lett a mindennapokban. A folyamatos nyomás aláásta a szakmai önbizalmát, és arra is rákérdezett magában, vajon van-e egyáltalán humora. Ezek a gondolatok végül a döntéshez vezettek: nem gondolkodott sokat, amikor eljött.
Nem lett barátok: A kapcsolat árnyoldalai
A munkakapcsolat árnyékot vetett a személyes viszonyra is. Lovász László elmesélte, hogy a Retro Rádió-nál induló laza társaságból nem kovácsolódott igazi barátság Bochkor Gáborral. „Nem tudom, hol ment félre. Én mindig magamban keresem a hibát” – mondta, hangsúlyozva, hogy a rádiós évek alatt inkább szerepet játszott, mintsem önazonos lehetett volna.
A távozás óta egyáltalán nem beszélnek egymással. Lovász ma úgy érzi, a humorát rossz lóra tette, és a jelek szerint a kollégák sem tartották elég jónak a teljesítményét. Ez a tapasztalat mély nyomot hagyott benne, de mostani pozíciója a Dumaszínházban felszabadultabbá tette.
Új fejezet a Dumaszínházban
A rádió elhagyása után Lovász László gyorsan új kihívást talált: a Dumaszínház kreatív igazgatójaként dolgozik, ahol szívéhez közelebb álló feladatokkal foglalkozhat. A távolság segített feldolgozni a múltat, és most már képes távolabbról tekinteni a rádiós évekre. Bár a kimerültség és a sikertelenség érzése még ott motoszkál, a változás pozitív fordulatot hozott életébe.
Összefoglalva, Lovász László története rávilágít a rádiózás sötét oldalára: a látszólagos vidámság mögött kemény fizikai és lelki terhelés rejtőzik. Távozása nem csupán személyes döntés volt, hanem egy kiégés következménye, amelyből tanulva építkezik tovább a showbizniszben. A rajongók reménykedhetnek, hogy új projektekben hamarosan újra hallhatják őt.
