Miért ne bízzuk a gyógyszerválasztást a mesterséges intelligenciára?
A mesterséges intelligencia gyógyszerekkel kapcsolatos tanácsai vonzóak, de kockázatosak lehetnek. Egy friss hannoveri kutatás rávilágít: a ChatGPT-szerű eszközök gyakran hibáznak, ami életveszélyes következményekkel járhat.
A hannoveri kutatás meglepő eredményei
A technológia rohamos fejlődése ellenére az otthoni MI-eszközök nem helyettesíthetik a szakembereket. A Hannoveri Orvosi Egyetem kutatói tesztelték, milyen tanácsot adnak ezek a rendszerek a gyógyszerekkel kapcsolatban. Az eredmény lesújtó: a válaszok közel harmada hibás volt, beleértve súlyos tévedéseket, mint például egy inzulinkészítményt fájdalomcsillapítóként ajánlani.
Ez életveszélyes – hangsúlyozza dr. El Koulali Zakariás országos tisztifőgyógyszerész. A mesterséges intelligencia, mint a ChatGPT, nem rendelkezik orvosi vagy gyógyszerészi tudással, így a válaszai gyakran pontatlanok vagy félrevezetőek.
A kockázatok és a határok
Az MI képes feldolgozni nyilvános tanulmányokat és irányelveket, így általános információkat adhat hatóanyagokról, mellékhatásokról vagy adagolási javaslatokról. Például elmagyarázhatja, mire szolgál egy gyógyszer, vagy mit jelentenek a gyakori mellékhatások. Ám ez csak általános tudás, nem személyre szabott tanács.
A fő probléma, hogy az MI nem fér hozzá a beteg teljes kórlapjához, laboreredményeihez vagy aktuális gyógyszere listájához. Nem tudja figyelembe venni a kísérőbetegségeket, allergiákat vagy a felhasználó esetleges pontatlan adatait. Dr. El Koulali Zakariás szerint a határvonal a személyre szabott döntésekben húzódik: diagnózis, dózis meghatározása, gyógyszerkölcsönhatások vagy kezelés módosítása kizárólag szakember feladata.
Túladagolás és egyéb veszélyek
A túladagolás elkerülése kulcsfontosságú, de az MI csak a megadott információkból dolgozik. Ha nem említjük, hogy már szedtünk két paracetamol tablettát, a rendszer javasolhat további adagot láz vagy fejfájás ellen – ez beláthatatlan kockázatot jelent. A napi hatóanyag-mennyiség kiszámítása továbbra is orvosi vagy gyógyszerészi kompetencia.
A MI erőssége a természetes, empatikus hangnem, ami tekintélyt kölcsönöz neki. Az emberek hajlamosak szakemberként kezelni, pedig az intelligencia hiányzik belőle: csupán adatokat dolgoz fel, és hiányzó információkat „hallucinál” ki, azaz kitalál hihető válaszokat. Egy magabiztos, de téves tanács nagyobb kárt okozhat, mint egy keresőmotor bizonytalan találata.
Mit kérdezzünk, és mit ne?
Az MI hasznos lehet általános tájékozódásra: kérdezzünk betegségtünetekről (pl. mi az a magas vérnyomás?), hatóanyagok jellemzőiről (pl. mire jó az ibuprofen?), mellékhatásokról vagy leletek magyarázatáról (pl. mit jelent a T-score?). Segíthet összeállítani kérdéseket az orvosnak is.
Azonban tilos diagnózist kérni (pl. mi bajom van?), személyre szabott gyógyszerjavaslatot (pl. mennyi tablettát vegyek?), vagy kezelést módosítani MI alapján (pl. abbahagyhatom a gyógyszert?). Súlyos tüneteknél – mint mellkasi fájdalom vagy nehézlégzés – azonnal hívjunk mentőt, ne kérdezzünk MI-t.
Összefoglalva, a mesterséges intelligencia gyógyszerekkel remek információforrás lehet kezdeti tájékozódásra, de soha ne helyettesítse az orvost vagy gyógyszerészt. A hannoveri kutatás és szakértői vélemények egyértelműen mutatják: a biztonságos gyógyszerszedéshez mindig forduljunk profihoz, hogy elkerüljük a potenciális életveszélyes hibákat.
