A nők hátránya az orvosi kutatásokban és kezelésben
A nemi különbségek az orvostudományban egyre inkább előtérbe kerülnek, hiszen a nők szervezete másként reagál a betegségekre és gyógyszerekre, mint a férfiaké. Egy friss amerikai-izraeli tanulmány rávilágít arra, hogy miért kapnak a hölgyek késleltetett ellátást, és miért kell sürgősen változtatni a kutatási gyakorlatokon.
Kutatási eredmények: eltérő kockázatok és reakciók
A nemi különbségek az orvostudományban különösen szembetűnőek a szív- és érrendszeri betegségek terén. Kutatásokat végeztek, amelyek szerint a nők esetében már alacsonyabb vérnyomásértékeknél kezdődik a kockázat, ellentétben a férfiakkal. A Covid–19-járvány vizsgálatai is megerősítik ezt: bár több férfi halt meg a betegségben, a nők fogékonyabbak a hosszú távú szövődményekre.
Egy 2024-es amerikai–izraeli kutatás szerint a nők gyakrabban érintettek autoimmun-betegségekben, másként reagálnak az infarktusra, és gyakrabban szenvednek gyógyszermellékhatásoktól. Sőt, kevesebb fájdalomcsillapítót kapnak, és hosszabb ideig várakoznak a rendelőben, mint a férfiak. Ezek az eltérések hangsúlyozzák, miért kulcsfontosságú a nemek szerinti elemzés a terápiákban.
Diagnosztikai kihívások: későbbi felismerés a nők esetében
A betegségek felderítésében is jelentős a különbség. A nőknél a szívinfarktust gyakran később diagnosztizálják, míg a férfiaknál a depressziót és pánikrohamot ritkábban ismerik fel. Prof. dr. Alexandra Kautzky-Willer, a Bécsi Orvostudományi Egyetem kutatója hangsúlyozza: nem hagyhatjuk figyelmen kívül ezeket a nemi különbségeket az orvostudományban a megfelelő terápia kiválasztásához.
A tudományos vizsgálatok csupán 28%-a elemzi az adatokat nemek szerint, ami óriási hiányosság. A nők körében a szív- és érrendszeri betegségek vezető halálozási okok, mégis a kutatásokban résztvevőknek csak egyharmada nő. Az 1990-es évek elejéig ki is zárták őket a vizsgálatokból, mert azt hitték, nincs lényegi eltérés a nemek között a testsúlyon és a nemi szerveken kívül.
Történelmi háttér és a változás szükségessége
Az amerikai National Institutes of Health 1993-ban szabályozta, hogy be kell vonni a nőket a klinikai vizsgálatokba. Ám a menstruációs ciklus és hormonális változások miatti félelmek miatt sokáig elkerülte a kutatókat a részletes elemzés. Dr. Kautzky-Willer szerint ez a aggodalom jogos, hiszen a kor, menopauza és nemi hormonok befolyásolják a gyógyszerek hatását – éppen ezért kell több női alanyt bevonni.
A mai orvosi protokollok a 90-es évek előtti kutatásokon alapulnak, de a jövőben elengedhetetlen a nemek közti különbségek figyelembevétele. A kromoszómák, hormonrendszer eltérései másként működtetik a szívet, vérkeringést, agyat és immunrendszert. Emellett az életmód, szociális státusz és kulturális tényezők is szerepet játszanak a gyógyításban.
Konkretumok: betegségek és reakciók különbségei
A 2024-es kutatás, amely öt éven át tartott, kimutatta, hogy a nők és férfiak szervezete már magzati korban másként reagál környezeti hatásokra. Látványos eltérések láthatók az egyes betegségeknél: a csontritkulás betegeinek 80%-a nő, az Alzheimer-kórban szenvedők kétharmada szintén hölgy, míg az alvási apnoéban érintett nők 90%-át nem diagnosztizálják.
Miért kapnak a nők késleltetett ellátást? A tanulmány szerint kevesebb fájdalomcsillapítót írnak fel nekik, és átlagosan 30 perccel később kezelik őket. A nők arányaiban gyakrabban halnak meg szívinfarktusban, részben mert tünetekük kevésbé specifikusak: gyomorpanasz, nyak- vagy hátfájdalom, fáradtság, hányinger vagy éjszakai izzadás jelzi, ami összetéveszthető más betegségekkel. A férfiaknál jellemzőbb a klasszikus mellkasfájdalom és légszomj.
Gyógyszerek és fájdalomérzékelés: további eltérések
A nők szervezetében a gyógyszerek hatóanyagai hosszabb ideig maradnak, így gyakrabban tapasztalnak mellékhatásokat, mégis azonos dózist kapnak. Jövőbeni kutatások után differenciált adagolás szükséges. Az Arizonai Egyetem kutatói funkcionális különbségeket találtak a fájdalomtermelő idegsejtekben, ami magyarázza, miért élik meg másként a fájdalmat a nemek.
A Torontói Egyetem hét évvel ezelőtti vizsgálata szerint a depressziót eltérően kell kezelni: a nőknél háromszor gyakoribb az atípusos forma aluszékonysággal és elhízással, szorongással párosulva, míg a férfiaknál drogfüggőség gyakoribb.
Összefoglalva, a nemi különbségek az orvostudományban alapvetően befolyásolják a diagnosztikát és kezelést. A kutatások bővítése és a protokollok frissítése nélkül a nők továbbra is hátrányban maradnak. Sürgős, hogy a gyógyítás személyre szabottabbá váljon, figyelembe véve ezeket az eltéréseket, hogy javítsuk az egészségügyi esélyegyenlőséget.
