Pokorny Lia önismereti útja: A anyaság és a válás tanulságai
Pokorny Lia színésznő a napokban a Bóta Café vendégeként nyilatkozott önálló estjéről, A majdnem tökéletes boldogság receptje című előadásáról. A beszélgetésben kiemelkedően szó esett válásáról Csányi Sándortól, közös fiuk, Misi neveléséről, valamint az anyai túlszeretet kihívásairól.
Nagycsaládról álmodott, de egyedül nevelte fel fiát
Pokorny Lia nem először osztja meg a nyilvánossággal személyes történetét. Válásáról és Csányi Sándorral közös fiukról, Misiről gyakran beszél, bár a fiatalember csak 19 éves kora után jelent meg velük a médiában. Két évvel ezelőtt tört meg a jég, amikor Misi zenekara, a Damara videóklipjében az édesanyja is szerepet kapott.
A színésznő eredetileg nagycsaládról álmodott, de a sors mást hozott. Egymaga nevelte fel Misit, hogy megadja neki a teljességet. Hosszú ideig ezt kudarcként élte meg, hangsúlyozva saját felelősségét a történtekben. „Ez így alakult. Tehát, hogy a fiamnak meg tudjam adni azt a teljességet… Ezt sokáig kudarcnak éltem meg. Nyilván a saját felelősségemmel szeretek foglalkozni, és hogy én hogyan hibáztam, vagy miben hibáztam” – fogalmazott az interjúban.
A túlszeretet lázadást szült: Misi visszajelezései
Az önálló estjén kiderül, hogy Misi éppen az anyai „túlszeretet” ellen lázad. A riporter ezért rákérdezett, érezte-e Lia, hogy túl sokat szól bele fia életébe. „Én azt hittem, hogy nem. És nagyon ijesztő volt számomra, hogy azt gondoltam, tudom, hogy működöm, és tudom, mit csinálok, és kiderül, hogy nem látok rá. Mekkora áldás az, amikor a gyerekeink visszajeleznek!” – válaszolta.
Lia szerint jól kezelte a helyzetet, miután a fiú jelezte: „sok vagy, anya!”. Ekkor önvizsgálatot tartott. „Magamat is nagyon kedvelem azért – jegyzi meg mosolyogva –, mert nem azt mondtam, hogy ejnye, az én fiam milyen szemtelen, hogy azt mondja, az neki nem oké, hogy sok vagyok. Elkezdtem azt figyelni, hogy de miért sok, vagy mi van ezzel, vagy mi történt?”
Hibák és végletek: Kommunikáció és aggodalom
A színésznő elárulta, miben hibázhatott. Egyik oldalon mindenben megengedő volt: nem jelzi, ha valami nem tetszik neki, például hogy mindig ő mosogat vagy pakol. „Hússzor elmondom egy nap, hogy kérlek szépen segíts, kérlek szépen, jó mindjárt, és nem történik semmi. Egy idő után azért ezt észre kell vennem, hogy valamit csak én szúrok el, hogyha ezt nem tudom jól kommunikálni.”
A másik véglet az aggodalom: amikor Misi távolodik, Lia nem tud aludni, ha nem tudja, hol van a fia. „Szóval, hogy ez a két véglet elkezdett iszonyatosan feszíteni. És akkor elkezdtem utánanézni, hogy mit csinálok tulajdonképpen, meddig szólhatok bele az ő életébe.” Ez az önismereti munka következő állomása volt számára. Felismerte, hogy a fiam érzései mennyire befolyásolják őt, és hogy ez függő gondolkodás.
Pszichoterápia segített a határok megvonásában
Pokorny Lia csoportos pszichoterápiákon keresztül nézett szembe ezekkel a gondolatokkal. A nagy felismerés után végiggondolta: mi történik, ha többé nem gyakorol kontrollt? „Maximum megtudja, hogy van következménye annak, amit csinál, és majd meg fogja oldani. Én ebben miért nem tudok hátralépni? Miért aggódom szét magam attól, ami az ő dolga?” – tette fel magának a kérdéseket.
Ez újabb dilemmákat hozott: hol vannak a határok? Például el akar-e tartani egy keresőképes felnőttet? Misi ma már 22 éves, megáll a saját lábán, köszönhetően anyja nevelésének – még ha néha „túl sok” is volt.
Összefoglalva, Pokorny Lia interjúja inspiráló példa az önismeret erejéről. A válás, az egyedüli anyaság és a túlzott aggodalom ellenére képes volt változni, pszichoterápia segítségével megtalálva az egyensúlyt fia és önmaga között. Ez a történet sok szülőnek adhat erőt a saját kihívásaikban.
