Sclerosis multiplex: Korai felismerés új reményekkel
A sclerosis multiplex (SM) krónikus autoimmun betegség, amely világszerte több mint 2,8 millió embert érint, Magyarországon pedig mintegy 10 ezer érintett él vele. A nők háromszor gyakrabban szenvednek tőle, mint a férfiak. Ez a cikk bemutatja a betegség lényegét, a diagnosztika kihívásait és a legfrissebb kutatási eredményeket, amelyek reményt adnak a korai beavatkozásra.
Mi a sclerosis multiplex?
A sclerosis multiplex a központi idegrendszer – azaz az agy és a gerincvelő – krónikus, gyulladásos autoimmun betegsége. Ekkor az immunrendszer megtámadja az idegrostok védőburkát, a mielinhüvelyt, ami megzavarja az ingerületátvitelt és a beidegzést. A kialakulás hátterében genetikai hajlam, vírusfertőzések és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszhatnak.
Bár a betegség ma még gyógyíthatatlan, gyógyszeres kezeléssel és egyéb terápiákkal gyakran lassítható az előrehaladása. Kulcsfontosságú az időbeni felismerés, mivel ez jelentősen javíthatja az életminőséget. Az SM ezerarcú kórkép: tünetei és lefolyása betegenként eltérő. Vannak, akik évtizedekig enyhe panaszokkal élnek, míg másoknál gyors romlás figyelhető meg.
Háromlépcsős diagnózis
Az első tünetek gyakran ijesztőek: zsibbadás, látászavarok, egyensúlyproblémák vagy végtaggyengeség jelentkezhet. Idegrendszeri panaszokon túl memóriazavarok is előfordulhatnak agysorvadás következtében. A diagnózis felállítása kihívás, mert a tünetek változatosak.
A folyamat három lépcsőből áll: először a klinikai tüneteket értékeli az orvos. Ezt követi az MR-vizsgálat, amely azonosítja a gyulladásos gócokat. Végül az agyvíz elemzése kimutatja azt a bizonyos fehérjét, ami az idegrendszeri immunválaszra utal. Ezek együtt segítik a pontos diagnózist.
Amerikai előrelépés a korai felismerésben
Az utóbbi évek kutatásai ígéretesek a sclerosis multiplex mielőbbi detektálására. A San Franciscó-i Kalifornia Egyetem tanulmánya szerint akár 7 évvel a tünetek megjelenése előtt vérből kimutatható a kockázat. A kutatók a mielinhüvelyt vizsgálták, amely az idegsejtek védőburka, és biztosítja a gyors jelátvitelt.
Vérmintákat elemeztek egészségesektől és később SM-mel diagnosztizált betegektől, több mint 7000 fehérjét vizsgálva. Arra jutottak, hogy évekkel korábban megemelkedik a vérben azoknak a molekuláknak a száma, amelyek a mielinhüvely sérüléséért felelősek. Ebből kifejlesztettek egy biomarker-panelt, amely kiszűri a magas rizikójú egyéneket. Ez lehetővé teszi a korai terápiát, például immunszuppresszív gyógyszerekkel vagy mielinvédő szerrel, így lassítva a betegséget.
Francia vizsgálat: Korábbi tünetek azonosítása
A kockázati tényezők között szerepel a családi halmozódás: ha egy szülő érintett, nagyobb esélye van a gyermeknek is. A párizsi Sorbonne Egyetem kutatása új összefüggéseket tárt fel. Sclerosisosokat, Crohn- és lupusbetegeket, valamint egészséges kontrollokat vizsgáltak, összevetve egy 113 tünetet tartalmazó orvosi listával.
A 20 ezer SM-beteg adatainál azt találták, hogy a diagnózis előtt 5-10 évvel gyakoriak voltak bizonyos panaszok: 50 százalékuknál székrekedés, 47 százalékuknál szexuális zavar, 38 százalékuknál húgyúti fertőzés. Emellett 22 százalék depresszióval, 21 százalék hólyaggyulladással küzdött. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a tünetek nem feltétlenül vezetnek SM-hez.
„Nem mindenki lesz sclerosisos, ha a fenti tüneteket tapasztalja – akár többet is közülük” – mondta Céline Louapre, a tanulmány szerzője. Az eredmények segítenek megérteni a betegség biológiai mechanizmusait a tünetek megjelenése előtt.
Az alacsony D-vitamin-szint szerepe
Magyarország közepes rizikójú ország az SM szempontjából: északabbra gyakoribb, délebbre ritkább, valószínűleg a napsütéses D-vitamin-termelés miatt. A betegek kétharmadánál alacsony a D-vitamin-szint, amit pótolni kell a kezelés részeként.
Országszerte közel 30 SM Centrum működik, ahol szakorvosi ellátást nyújtanak. A Semmelweis Egyetem javaslata szerint az orvosi kezelés mellett életmódbeli változtatások is kulcsfontosságúak: tilos a dohányzás, és elengedhetetlen a rendszeres testmozgás. A cikkben dr. Kádár János belgyógyász, immunológus főorvos szakértelme is közrejátszott.
Összefoglalva, a sclerosis multiplex kihívást jelent, de a legújabb kutatások – mint a vérbiomarkerek és a korai tünetek azonosítása – új reményt adnak. A korai diagnózis és a megfelelő kezelés, beleértve a D-vitamin-pótlást és az egészséges életmódot, jelentősen javíthatja az érintettek életét. Ha tüneteket észlelsz, fordulj mielőbb szakemberhez!
