Sokk a BAFTAs-on: Rasszista sértés Tourette-s betegtől Lindo ellen!
A British Academy Film Awards (BAFTAs) díjátadón nem várt fordulat történt, amikor egy Tourette-szindrómás kampányoló rasszista szitkot kiabált ki a színpadon álló Delroy Lindo felé. A incidens felkavarta a közönséget, de a szervezők gyorsan reagáltak.
A történtek a színpadon
A gála estéjén Delroy Lindo és Michael B. Jordan éppen a legjobb vizuális effektek díját adta át, amikor a tömegből erős hang hallatszott. John Davidson, aki Tourette-szindrómával él, akaratlan tic-ként (rögeszmés kényszermozgások) mondta ki az N-szót, ami hatalmas felzúdulást keltett.
Lindo később a Warner Bros. after-party-n nyilatkozott a Vanity Fair-nek: „Csináltuk, amit kellett a színpadon, de utólag szívesen beszélt volna velünk valaki a BAFTAs-tól.” A színész hangsúlyozta, hogy megértik a helyzetet, de egy kis támogatás jól jött volna.
Ki az a John Davidson?
John Davidson 54 éves skót férfi, aki tinédzserkorában kapta meg a Tourette-szindróma diagnózisát. Életét dokumentumfilmek örökítették meg, például a BBC 1989-es John’s Not Mad című alkotása, amely egy 16 éves fiú küzdelmét mutatja be a betegséggel.
Davidson inspirálta az I Swear című filmet, amely egy fiatal skót srác történetét meséli el, aki fokozatosan elfogadja állapotát és kampányol a tudatosság növeléséért. A film egyik producere is ő maga, és a gálán éppen ez az alkotás volt esélyes díjakra.
A BAFTAs-on Davidson tic-jei miatt többször hallatszottak kiabálások, mire a műsorvezető, Alan Cumming azonnal reagált. Elmagyarázta a közönségnek: „Lehet, hogy észrevettétek a háttérben a erős nyelvezetet. Ez a Tourette-szindróma egyik megnyilvánulása, ahogy a film is bemutatja. Köszönjük a megértéseteket, és köszönjük, hogy tiszteletteljes teret teremtetek mindenkinek.”
Reakciók a hírességektől és a szervezőktől
A BBC, amely a gálát közvetítette, kétórás késleltetéssel adta le a műsort, mégis hallatszott az obszcén kifejezés. A csatorna közleményben kért elnézést a BAFTAs rasszista incidens miatt, hangsúlyozva, hogy az akaratlan tic-ek okozták, és a BBC iPlayer-en szerkesztett verziót tettek közzé.
Robert Aramayo, aki David nont alakította az I Swear-ben, és megnyerte a legjobb színész díjat (versenytársai között Timothée Chalamet, Leonardo DiCaprio, Ethan Hawke és Michael B. Jordan voltak), védte a kampányolót. „Ez közös felelősség, hogy megértsük a Tourette-szindrómát. Nem sértésről van szó, hanem tic-ekről. Ha ez mélyebb megértést hoz, az fantasztikus” – mondta a riportereknek.
Nem mindenki volt ilyen megértő: Jamie Foxx Instagramon kommentálta a klipet, mondván: „Minden szóból ezt kellett kimondania a Tourette-nek? Elfogadhatatlan.” Lindo és Jordan jó kedélyűen buliztak az after-party-kon – Lindo a Warner Bros.-én, Jordan pedig a British GQ és Vogue partiján.
Mi az a coprolalia?
A coprolalia (akaratlan káromkodás) a Tourette-szindrómás betegek körülbelül 10 százalékát érinti, és obszcén kifejezések, akár rasszista szitkok kirobbanását okozza. Az amerikai Tourette Szövetség szerint ezek a szavak nem tükrözik a beteg gondolatait, különösen kínosak szociális helyzetekben.
A CDC (Betegségellenőrző és Megelőző Központ) szerint a tic-ek olyanok, mint egy erős viszketés vagy tüsszögési kényszer – megpróbálhatod elnyomni, de végül kiadja magát, és utána jobban érzed magad, míg újra nem jön az inger.
Davidson élete tele van hasonló történetekkel: 2019-ben MBE-renddel tüntették ki, de idegessége miatt káromkodott a néhai II. Erzsébet királynő előtt. Később elmesélte: „Mortifikáló volt, de a királynő testőre megnyugtatta, hogy ő tud a betegségről. Ha a királynő megérti, miért nem a társadalom?”
Ez a megjegyzés különösen rezonál magyar közönséggel is, ahol a mentális egészségügyi stigma még mindig erős – gondoljunk csak a hazai kampányokra, mint a Depresszió Elleni Világnapok, amelyek hasonló toleranciát hirdetnek.
Összefoglalás
A BAFTAs-on történt rasszista incidens rávilágított a Tourette-szindróma összetettségére: akaratlan tic-ek és társadalmi félreértések között lavírozva élnek a betegek, mint John Davidson. Bár a gála botránya felkavarta a vizeket, olyan hangok, mint Aramayoé és Cummingé, reményt adnak egy empatikusabb világra. Lindo és Jordan profizmusa példaértékű, miközben a filmek, mint az I Swear, továbbviszik a tudatosságot. Ez az este nemcsak díjakról szólt, hanem empátiáról is.
