Sószobák az óvodákban: Előnyök vagy rejtett kockázatok?
Az óvodai sószobák népszerűek a légúti problémák enyhítésére, de a valóságban gyakran több kárt okoznak, mint hasznot. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) vizsgálatai rávilágítanak a passzív sószobák veszélyeire, ahol a baktériumok és gombák szaporodása fenyegeti a gyermekeket.
A sóinhaláció hatása krónikus légúti problémákra
A sóinhaláció segíthet a krónikus légúti gyulladásoknál a letapadt nyák oldásával, de ez a hatás csupán rövid távú. Szakértők szerint egy egyéni ultrahangos inhaláló készülék hatékonyabb, mint a közös sószobai foglalkozás, ahol a hatás csekélyebb és a kockázatok nagyobbak.
Az óvodák gyakran szeretnének egészséget támogató környezetet biztosítani a gyerekeknek, ám a sószobák hiányos ismerete miatt a kereskedőkre bízzák a kivitelezést. Mivel nincs szabályozás erre a területre, az eredmények nem mindig szakszerűek, és nem feltétlenül támogatják az egészséget.
A passzív sószobák rejtett veszélyei
Az NNGYK az elmúlt években 500 óvodai sószobát vizsgált meg, amelyek közül a legtöbb a „passzív” típusba tartozott. Ezekben csupán sófalak, sótömbök vagy telített sóoldatot tartalmazó edények találhatók, ritkán sóporlasztás. Dr. Kakucs Réka, az NNGYK szakértője kiemeli, hogy ezekben a szobákban a só mennyisége a levegőben elhanyagolható, így nincs terápiás hatás.
A sószobák általában kicsik és rosszul szellőztetettek – 10 százalékukban még ablak sincs. A foglalkozások alatt hiányzik a levegőutánpótlás, ami gyorsan kimeríti a levegőt, és kedvez a káros anyagok felhalmozódásának.
Baktériumok és gombák szaporodásának kockázata
Különösen az őszi-téli időszakban a sószobák ironically elősegíthetik a fertőző betegségek terjedését. A levegőminőségi mérések szerint minden vizsgált sószobában a baktériumkoncentráció meghaladta a belterekre előírt irányértéket, harmadukban pedig a gombaspórák száma is. Dr. Kakucs Réka hangsúlyozza: tévhit, hogy a só jelenléte megakadályozza a kórokozók szaporodását.
A magyar óvodákban általában gondoskodnak a tisztaságról, és a népegészségügyi ellenőrzések is rendszeresek, így durva hiányosságoktól nem kell tartani. A probléma inkább a szellőztetés hiánya, ami penészedést okozhat. A felmért 500 sószobából 20-ban találtak látható penészt, ami nem csak óvodákra jellemző – kereskedelmi és szállodai sószobákban is előfordult.
Szellőztetés és sóporlasztás fontossága
A megfelelő szellőztetés kulcsfontosságú: egy szén-dioxid-monitorral könnyen ellenőrizhető, ha a koncentráció 1200-1500 ppm fölé emelkedik, azonnal nyissunk ablakot. Jól szellőztetett helyen azonban a só is gyorsan kitisztul a levegőből, így extra sóporlasztás szükséges a hatás eléréséhez. Ehhez kizárólag gyógyszertári minőségű, nagytisztaságú sót használjunk.
Mikor kerülendő a sószoba használata?
Akuten fertőző betegséggel ne engedjük a gyerekeket sószobába, mert megfertőzhetik a többieket. Dr. Kakucs Réka javaslata: ha sóinhalációra van szükség, inkább csoportszobában alkalmazzunk mobil sóporlasztó készüléket, hetente kétszer rövid foglalkozásokra.
Összefoglalva, az óvodai sószobák ígéretei ellenére a passzív változatuk gyakran kontraproduktív: baktériumok, gombák és penész kockázatát hordozzák a rossz szellőztetés miatt. Jobb alternatíva az egyéni inhalátorok vagy mobil eszközök használata, amelyek biztonságosabbak és hatékonyabbak a gyermekek légúti egészségének támogatására. A szülők és óvodavezetők tájékozódjanak alaposan, mielőtt ilyen létesítményt választanak.
