Stohl András nyíltan beszél függőségeiről és életfordulópontjairól
Stohl András, a TV2 elismert színésze és sztárja, aki egykori bátorságát vesztette el, most egy podcastben vallott be érzelmeiről és küzdelmeiről. Az Otthon a rabbinál adásban Megyeri Jonatán rabbi vendégeként szóba került a karrierje, a családi élete és az alkoholproblémái is.
A baleset sötét árnyéka
Stohl András 58 évesen sem rejtegeti múltját: részegen okozott balesete után hatalmasat zuhant. Megjárta a börtönt, és hiába tért vissza látszólag régi életéhez, belül valami végérvényesen megváltozott. „Már nem csillog úgy a szemem” – fogalmazott őszintén a színész, aki a siker és hírnév árnyoldalait is megosztotta.
A drámai fordulat miatt kötelességének érzi, hogy megóvja a fiatalokat a hasonló csapdáktól. Stábpartikon gyakran félreviszi kollégáit, hogy mentorként figyelmeztessen: mire legyenek különösen óvatosak, ha nem akarnak övéhez hasonló krízist átélni. A testmagassága, a színházi elitizmus, a korai és kései apasága mind részei voltak a beszélgetésnek, de a fókusz az alkoholhoz való viszonyon volt.
Hét hónap józanság és szakemberi támogatás
A podcastban Megyeri Jonatán rabbi rákérdezett Stohl függőségeire, mire kiderült, hogy a színész hét hónapja nem nyúlt alkoholhoz. Pszichológus segítségével dolgozik önmagán, és elárulta, miért tartja az alkoholt veszélyesebbnek, mint a drogot. „Az alkoholt durvább dolognak tartom, mint a drogot. Egyrészt hozzá lehet jutni mindenkinek, másrészt gyönyörű boltokban, gyönyörű üvegekben árulják” – mondta, majd hozzá tette, hogy mérges lett a szép boltokra, amiért kiállítják ezeket a „csábító” termékeket.
Az önkéntes elvonókúra jótékony hatásait is részletezte: „Annyival jobban voltam, amikor nem ittam hét hónapon keresztül: pihentebben ébredtem, összeszedettebb voltam, szebb volt a bőröm, jobb volt a testem.” A pszichológus tanácsát is megosztotta: „Ő azt mondta, hogy kétféle ember van: akinek egy pohár van, vagy akinek az első pohár van. És van egy olyan szint, amikor nem tudod eldönteni, és az egy pohár az első pohár, és onnantól kezdve dől minden.”
Ez a megosztás nem csupán személyes vallomás, hanem figyelmeztetés is mindazok számára, akik a reflektorfényben élnek. Stohl András hangsúlyozta, hogy az érzelmei továbbra is végletesek: szeretni, dolgozni és szórakozni csak extremitásban tud, de most már tudatosan kezeli ezeket.
Összefoglalva, Stohl András története inspiráló példa arra, hogyan lehet a múlt hibáiból erőt meríteni. A hét hónapos józanság és a szakemberi támogatás révén nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is megújult, miközben másokat is óva int a hasonló buktatóktól. Ez a nyílt beszélgetés rávilágít arra, hogy a sztárok mögött is emberek rejtőznek, akiknek szüksége van segítségre a függőségek leküzdéséhez.
