Szinetár Miklós szemszögéből: A rendszerváltás és ami utána következett
Szinetár Miklós, a neves rendező önéletrajzi kötetének záró részében kendőzetlenül mesél a rendszerváltás utáni Magyarországról és saját elvhűségéről.
Kettős érzések a szabadság hajnalán
A rendszerváltás időszaka vegyes érzelmeket váltott ki Szinetár Miklósból. Egyrészt örömmel töltötte el a szabadság ígérete: „Örültem, hogy végre szabad országban élhetek, szabadon utazhatok, hogy nem csak decemberben lehet banánt és narancsot kapni, hogy végre szabadon elmondhatja az ember a véleményét. Konvertibilis a forint, és a zsebemben az útlevelem.”
A változás árnyoldalai
Ugyanakkor a rendező nem hunyt szemet a negatív jelenségek felett sem: „De rémes volt a rengeteg köpönyegforgatás és a vele járó hazudozás meg a kitört gátlástalan hajsza a pénz után.” Ez a kritikus szemlélet jól tükrözi Szinetár éleslátását és őszinteségét.
Elvhűség a változó világban
Bár a világ körülötte jelentősen átalakult, Szinetár Miklós büszkén vallja, hogy értékrendje változatlan maradt: „Büszke vagyok, hogy olyan kompromisszumot soha nem kötöttem, ami számomra vállalhatatlan, és egész életemben úgy éltem és dolgoztam, hogy nyugodtan tudjak tükörbe nézni. Semmi olyat nem csináltam, amiért szégyellni kellene magam.”
Ez a vallomás nem csupán egy sikeres karrier összegzése, hanem egy erkölcsi iránytű is a mai kor embere számára.
Összegzés: Egy rendező, aki hű maradt önmagához
Szinetár Miklós önéletrajzi kötete nem csupán egy személyes történet, hanem korrajz is egyben. A rendszerváltás utáni Magyarország átalakulásának szemtanújaként olyan perspektívát nyújt, amely egyszerre személyes és társadalmi jelentőségű. Elvhűsége és őszintesége példaértékű lehet mindannyiunk számára egy olyan korban, amikor az értékek gyakran háttérbe szorulnak.
