Trokán Péter memoárja: A múlt titkai lányai számára
A legendás színész, Trokán Péter hosszú ideje dolgozik memoárján, amit kizárólag két lányának, Annának és Nórának szán. A könyv a saját gyerekkorára fókuszál, hogy megkímélje őket attól a bánattól, amit ő maga élt át szülei elvesztése után.
Gyerekkori emlékek, amiket nem hagyhat elhallgatni
Trokán Péter a Mészáros Antónia vezette Így lettem című UNICEF-alapú beszélgetéssorozat legújabb epizódjában mesélt a memoárjáról. A 79 éves művész hangsúlyozta, hogy a lányai számára írja ezeket a sorokat, amelyek csak a saját születésük előtti időszakot ölelik fel. Felidézi újpesti gyerekkorát, a család boltjának államosítását, a szegényes, de boldog karácsonyokat, valamint az 1956-os forradalom eseményeit.
A színész bevallotta, hogy szülei halála után rengeteg kérdéssel maradt adós, amit most pótol a lányai számára. „Mennyi mindent meg akartam kérdezni…” – sóhajtotta, miközben felidézte, hogyan ihlette ez a gondolat a könyv megírására. A memoárban nemcsak a személyes történetek kapnak helyet, hanem a család szellemi öröksége is, amit szüleitől és nagyszüleitől kapott.
Az idősek memóriája: Emlékezések, amik élőbbek a friss eseményeknél
Trokán Péter megosztotta, hogyan változik az emlékezet az öregedéssel. „Furcsa, hogy jobban emlékszem 50 évvel ezelőtti eseményekre, mint két hétre visszamenőleg” – mondta. Ez a felismerés arra ösztönözte, hogy leírja mindazt, amit a lányai esetleg nem tudnának meg tőle szóban. A beszélgetésben kitért kis- és kamaszkorára, a háborús évek vérzivataros hangulatára, valamint arra, hogyan formálta ezek a tapasztalatok a személyiségét.
A művész hangsúlyozta, hogy a gyerekkor végtelenül meghatározó minden ember életében, különösen az övében, aki egy turbulens korban született 1946-ban. Az interjúban részletesen szó esik a családi megpróbáltatásokról, amelyek erősítették benne a kitartást és a tisztességet.
Tisztességig menő örökség: Nem protekcióval segíti lányai karrierjét
A memoár nemcsak a múltról szól, hanem a jelenről is tanúskodik Trokán Péter értékéről. A színész elmesélte, hogyan döntött úgy, hogy soha nem használja fel kapcsolatait Anna és Nóra színészi pályáján. Anna 16 évesen határozta el magát a színészet mellett, miután korábban orvosnak készült. Először Földessy Margit drámapedagógiai csoportjába iratkozott be.
Trokán Péter kikérte Margit véleményét: „Érdemes nekik ezt csinálni? Én nem fogom őket színésszé tenni protekcióval.” A mester fél év után zöld utat adott, de a színész ragaszkodott ahhoz, hogy a lányok saját tehetségükkel kerüljenek be a Színművészeti Egyetemre. „Nem akarok belőlük rossz színészeket gyártani csak azért, mert az apjuk elintézi” – fogalmazott.
A lányok is egyetértettek: „Papa, eszedbe ne jusson!” – mondták, így mindhárman az egyenes utat választották. Trokán ezt az apjától örökölte hülyeségig menő tisztességet, aki soha nem csalott vagy lopott, és ezt a mintát adja tovább.
Összefoglalva, Trokán Péter memoárja nem csupán személyes visszaemlékezés, hanem hidat épít a múlt és a jövő között. A könyv segít a lányainak megérteni gyökereiket, miközben a színész példamutató életútja inspirációként szolgál a tisztesség és kitartás fontosságáról. Ez a történet megmutatja, hogyan formálja a család öröksége generációkat.
