Trump-kormány DOJ-vizsgálata: újságírói források után kutattak törvénysértő módon
Az igazságügyi minisztérium felügyelőjének új jelentése szerint a Trump-adminisztráció alatt a DOJ megsértette a saját irányelveit, amikor újságírók forrásait próbálta azonosítani.
A felügyelő állítása szerint a minisztérium nyolc újságíró „nem tartalmi kommunikációs adatait” – például e-mail naplókat – próbálta megszerezni a New York Times, a Washington Post és a CNN munkatársaitól. A New York Times korábban már beszámolt arról, hogy Trump igazságügyi minisztériuma azt vizsgálta, vajon James Comey, az FBI korábbi igazgatója szivárogtatott-e ki 2017-ben minősített információkat orosz hackerekről.
Eltérés a saját szabályoktól
A jelentés szerint Trump DOJ-a elmulasztotta betartani a saját irányelveit az újságírói adatok bekérése során, többek között nem hívott össze bizottságot a kötelező adatkérések felülvizsgálatára. Ez különösen aggasztó annak fényében, hogy az Obama-adminisztráció alatt nemrég szigorították meg ezeket a szabályokat az újságírókkal szembeni agresszív taktikák miatti visszatetszés nyomán.
„Megítélésünk szerint a minisztérium eltérése saját követelményeitől aggasztó ellentmondást jelez”
A felügyelő megállapította azt is, hogy Trump DOJ-a hasonló adatokat kért két kongresszusi képviselőtől és 43 kongresszusi alkalmazottól is, bár erre vonatkozóan akkor még nem volt érvényben külön szabályozás.
A sajtószabadság védelme
A jelentés rávilágít a sajtószabadság védelmének fontosságára. Nemrég Chuck Schumer szenátor megpróbálta elfogadtatni a PRESS törvényt, amely további védelmet nyújtana az újságíróknak, de Tom Cotton szenátor megakadályozta ezt.
Az igazságügyi minisztérium válaszában elismerte a felügyelő fő ajánlásait, köztük azt, hogy fontolják meg bizonyos információkérések magasabb szintű tisztviselőkhöz való eszkalálását.
Összességében a jelentés komoly aggályokat vet fel azzal kapcsolatban, hogyan kezelte a Trump-adminisztráció a sajtószabadságot, és milyen mértékben tartotta be saját irányelveit az újságírói források védelmére vonatkozóan. Ez fontos kérdéseket vet fel a jövőbeli adminisztrációk hasonló gyakorlatait illetően is.
