Verebes István visszavonulása: Búcsú a színházi világától
A magyar színház legendás alakja, Verebes István átfogó interjút adott a theateronline.hu-nak, ahol bejelentette: két éve felhagyott a rendezéssel. A művész őszintén mesélt a szakma változásairól és személyes döntéseiről.
A rendezés vége: Kompromisszumok és kiábrándulás
Verebes István két éve észrevétlenül feladta a színházi rendezést, amit a szakma mai állapotával magyaráz. Szerinte a működés sem stilárisan, sem szakmai légköre, sem szellemi-ízlésbeli szintjén nem felel meg elvárásainak. „A szakmai létezés egésze úgy alakult, hogy sehol nem volna már hely, ahol ne kellene undok kompromisszumokat vállalni” – fogalmazott az interjúban.
A művész karrierjét tekintve nincs hiányérzete: százharminc előadást rendezett, Csehovtól Shakespeare-en át angolszász kortársakig, magyar XX. századi írókig, kabaréktól operetteken és musicaleken át. „Adóssága, ami hiányérzetet kelthetne vagy fájna, igazán nincs a szakmának felém” – tette hozzá.
Legendás kollégák és nosztalgia
Verebes István szerencsésnek tartja magát, hogy gigászokkal dolgozhatott, mint Kálmán György, Garas Dezső, Törőcsik Mari, Almási Éva, Tahi Tóth László, Tordy Géza vagy Huszty Péter. Sőt, színpadon játszhattak vele olyan ikonok, mint Mensáros László, Dajka Margit, Páger Antal vagy Őze Lajos. „Ilyen művészekkel ma már nem találkozhatnék” – sóhajtotta, kiemelve, hogy az elmúlt harminc évben mindenhol kompromisszumokra kényszerült, ami kiábrándította.
A színházi szakma ma neki barátságtalan, ezért döntött a visszavonulás mellett. Megunta a folyamatos alkalmazkodást és a „rosszabbfajta ingerek” gúzsba kötését.
A Heti Hetes árnyoldala
Az interjú egyik legérdekesebb része a Heti Hetes című műsorról szól, ahol Verebes István az egyik „okostojás” volt. Bár a show rá ragadt, bevallotta: korántsem volt kibékülve vele. „Szükség volt a pénzre, a fiam Angliában tanult” – magyarázta a részvételt, ami ellenére sem volt számára kielégítő élmény.
Zalai idill: Az élet jobb döntése
Verebes István élete második felében a zalai költözést tartja legjobb döntésének. Negyven éve nem kell Budapesten élnie, ami lehetővé teszi számára a nyugodt, léptékhez illő életmódot. „Csak a számomra fontos ér el, vagy érem el azt én magam. Ezért van, hogy az életem második felében értelmes és élvezetes napjaimnak minden egyes perce” – foglalta össze boldogságát.
Összefoglalva, Verebes István visszavonulása a színházi világ kompromisszumainak és változásainak következménye. A legendás művész most a zalai nyugalomban találja meg a valódi elégedettséget, miközben nosztalgiával tekint vissza gazdag karrierjére és ikonikus kollégáira. Interjúja sok színházi rajongót elgondolkodtat a szakma mai állapotáról.
