Vírusfertőzések és a szív- és érrendszeri kockázatok
Az orvosok régóta kutatják a vírusok hosszú távú hatásait a szervezetre, de a COVID-19-járvány felerősítette ezeket a vizsgálatokat. Kiderült, hogy számos vírus, köztük az influenza és a koronavírus, növeli a szívinfarktus és a sztrók kialakulásának kockázatát.
A kutatások főbb eredményei
Kosuke Kawai, a Kaliforniai Egyetem kutatója és csapata az amerikai egészségügyi adatbázisból származó 52 ezer mintát elemezett 1997 és 2024 között. Ebből 155 releváns tanulmányt válogattak ki, amelyek megerősítették a vírusok szívkockázata közötti kapcsolatot.
Tudvalevő, hogy bizonyos vírusok, mint a humán papillomavírus (HPV) vagy a hepatitis B-vírus, rákot okozhatnak. Az HPV egyes típusa a méhnyakrák mellett szeméremtesti, hüvelyi, végbél- és gégerákot is előidézhet. A hepatitis B pedig a máj károsodásával jár, növelve a májrák esélyét a fertőzés időtartamával arányosan.
A fertőzés utáni kritikus időszak
Az influenzafertőzés után az első négy hétben ötször magasabb a sztrók kockázata, míg a szívinfarktusé négyszeres a normálisnál. A legveszélyesebb az első hét, de a következő három hétben is fennáll a fenyegetés. A COVID-19 esetén ugyanebben az időszakban 3,1-szeres a sztrók, és 2,9-szeres a szívinfarktus rizikója.
A kutatók szerint a vírusok által kiváltott gyulladás az egész szervezetet érinti, ami miatt az erek falán lévő plakkok leválhatnak, elzárva a szívkoszorúereket. Emellett a természetes immunválasz fokozza a véralvadást, elősegítve a vérrögök képződését.
Egyéb vírusok hatása a szívre
A HIV-fertőzés 60 százalékkal emeli a sztrók, 45 százalékkal pedig a szívinfarktus kockázatát. A hepatitis C 27 százalékkal növeli az infarktus, 23 százalékkal a sztrók esélyét. A Varicella-Zoster vírus (övsömör és bárányhimlő okozója)nál ezek a számok 12 és 18 százalékos növekedést mutatnak.
Ezek az adatok a fertőzést követő négy hétre vonatkoznak, de a HIV, hepatitis és Varicella-Zoster akár élethosszig tartó jelenléte miatt további vizsgálatok szükségesek. Az övsömör például minden harmadik embert érint élete során. Más vírusok, mint a Herpes simplex, hepatitis A, HPV vagy a dengue-láz, szintén befolyásolhatják az érrendszert, bár hatásuk kevésbé egyértelmű.
Megelőzés oltásokkal és életmóddal
A védőoltások kulcsfontosságúak nem csak a vírusok ellen, hanem a szív- és érrendszeri szövődmények megelőzésében is. Dr. Kawai kiemeli, hogy az influenza elleni oltás különösen ajánlott szívbetegeknek és rizikócsoportoknak. Egy 2022-es tanulmány szerint ez 34 százalékkal csökkenti a szívbetegségek kialakulását.
A szívkockázatot egyéb tényezők is növelik, amelyek két csoportra oszthatók: megváltoztathatatlanok, mint az öröklés vagy a nem (férfiaknál magasabb, nőkben menopauza után egyenlőszintű), és befolyásolhatóak. A dohányzás elhagyása, az egészséges étrend (zöldségek, gyümölcsök, omega-3-ban gazdag ételek), a rendszeres mozgás (heti 5×30 perc séta, úszás vagy kerékpározás), a vérnyomás-, koleszterin- és vércukor-ellenőrzés, az alkohol csökkentése és a stresszkerülés (meditáció, jóga) mind csökkentik a rizikót.
Összefoglalva, a vírusok szívkockázata komoly figyelmet igényel. A kutatások rámutatnak a fertőzések utáni kritikus időszakra, miközben az oltások és az egészséges életmód hatékony védelmet nyújtanak. Figyeljünk oda egészségünkre, különösen rizikócsoportban, hogy minimalizáljuk a szívinfarktus és sztrók esélyét.
